Rész, Fejezet
1 1, 2 | hangon, melynek a fájdalom reszketõ lágyságot kölcsönzött, -
2 1, 2 | meg!~S ezzel megfogta a reszketõ leány kezét.~Stofi kikereste
3 1, 4 | elõbb. Megtörülte homlokát reszketõ kezeivel.~- Beleegyezem! -
4 1, 4 | magam, orvos úr, - mondá reszketõ, de szilárd hangon. - Atyám
5 1, 8 | elõbb. Megtörülte homlokát reszketõ kezével:~- Beleegyezem! -
6 1, 9 | vagyok, teens uram - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
7 1, 9 | vagyok, teens uram, - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
8 1, 10 | vagyok, teens uram - szólt reszketõ hangon a matuzsálemi férfiú.~-
9 1, 12 | fenyegetõ ujjának árnyéka egy reszketõ késpengét ábrázolt a falon.~
10 1, 13 | közelebb intette s így szólt reszketõ, tompa hangon:~- Az órát
11 1, 13 | major domus felé nyújtá reszketõ kezét, mohón, mint a vízbe
12 1, 21 | pipaszárával a minden ízében reszketõ Palkót.~- Ugorj le, fiam,
13 1, 26 | visszatükrözõdött a mocsárban, millió reszketõ csillag gyanánt. Õ pedig
14 1, 28 | kicsavarják kezébõl a fegyvert. Reszketõ keze különben se bírta kikapcsolni
15 1, 31 | nézd, nézd, hogy tapogat reszketõ kezével az enyém után…~-
16 1, 31 | de azért csak szorongatta reszketõ kezeivel a kártyalapokat
17 1, 31 | hörögte Kupolyi tompa, reszketõ hangon, mintha a föld alól
18 1, 31 | megtörni? Végre az anyóka kérdé reszketõ, félénk hangon:~- Köztük
19 1, 31 | Igen, õ volt! - bizonyítá, reszketõ hangon keresztet vetve magára. -
20 1, 34 | Oh nem, minek? - mondta reszketõ hangon. - Majd elkísér onnan
21 II, 1 | görcsösen az öreg János bácsi reszketõ kezét s megindult, szomorú
22 II, 3 | izzó homlokát tapogatta meg reszketõ kezeivel, aztán csendesen
23 II, 5 | nem volt sehol.~Elsápadt s reszketõ keze kiejté az irományokat.~
24 II, 8 | Mély gondolatokba merült: reszketõ két ujját végigsimította
25 II, 11 | Megragadta a grófnõ karját s reszketõ hangon kiáltá:~- Az nem
26 II, 21 | testvérem, Klára!~Vedd szívedre reszketõ kezem utolsó vonását, hidegülõ
27 II, 21 | ujjaival megfenyegetve a reszketõ gyermeket, ki talán elõször
28 II, 22 | suttogással biztatják a reszketõ nyárfalevelek, hogy egy
29 II, 37 | sem!~Pedig dehogy nincsen!~Reszketõ kezekkel veszi át édesanyjától
30 II, 48 | lehet rajta?~Dobogó szívvel, reszketõ kezekkel bontá fel s lángra
31 II, 48 | Fiaim! - mondá az agg reszketõ elfogódott hangon - sok
32 II, 86 | gyalázatát Gilagórul.~Eget reszketõ éljen hangzott fel. Kolokánt
33 II, 90 | dolgozott és imádkozott és reszketõ hangon rebegte: Jön az árvíz.~
34 II, 99 | az ellentétes érzelmektõl reszketõ hangon mondá, Edith másik
35 II, 123| vacogását lehetett kiérezni reszketõ hangján, mert minden szótag
36 III, 1 | verejték-csöppek gyöngyöztek, halk, reszketõ hangon mondá:~- Soha!… Soha!~-
37 III, 1 | de újra fölmagasodik és reszketõ, lágy hang jõ meg feleletnek:~-
38 III, 1 | fájdalmas szót most, csak reszketõ kezével mutatott ismét a
39 III, 2 | Ott a bundája! - szólt reszketõ hangon egy szögletbe mutatva -
40 III, 3 | a bundája - mondá a gróf reszketõ hangon, egy szögletbe mutatva -,
41 III, 23 | fekszik.~Kinyitotta az ablakot reszketõ kezével. Fák lombjai megsúgták
42 III, 24 | Feri bácsi - felelte az reszketõ hangon.~- Hehehe, kópé!
43 III, 28 | õkegyelmének azt a szomorú arcát és reszketõ hangját mintha hallanám.~-
44 III, 29 | öreg - szólt Náthán kissé reszketõ hangon -, bizonyomra mondom:
45 III, 33 | férj.~Az asszony a dühtõl reszketõ kezével megfogja a csöngettyût
46 III, 43 | a fogorvos ajtaja elõtt, reszketõ kézzel nyomja meg a csengettyûgombot.~
47 III, 118| Leült sóhajtva egy székbe, s reszketõ kezekkel megírta az õ becsületes
48 III, 130| elöl, András - suttogtam reszketõ hangon -, fogja meg a kezemet,
49 III, 148| fel.~Az asszony ránézett a reszketõ kezére, és megértette, hogy
50 IV, 25 | diktálni fogok.~A szekretárius reszketõ kezekkel pingálta:~»Nagyméltóságú
51 IV, 101| fecsegett, addig az asszony reszketõ kezekkel tartotta azt a
52 IV, 109| Köszönöm - szólt a fiatalember reszketõ hangon -, méltóztassék átnézni
53 IV, 127| mondá a meghatottságtól reszketõ hangon s kezével az átellenben
|