Rész, Fejezet
1 1, 9 | a híres birkózó Szlimák Matyej, a félelmetes Jasztrab tót
2 1, 9 | elõtted.~Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a nehány szótul
3 1, 9 | nem mint király végezte.~A Matyej lihegett a kéjtõl, lelkét
4 1, 9 | Matykó, - vitte odább a Matyej képzeletét Bornemisza uram -
5 1, 9 | komiszárus uram - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan
6 1, 9 | igaz, hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, - magam sem tudom,
7 1, 9 | hiba, nagy hiba, - dünnyögé Matyej, s borsónyi izzadságcsöppek
8 1, 9 | elgondolkozott; egyszerre a Matyej vállára ütött, s mint aki
9 1, 9 | Te nem vagy aljas ember, Matyej…~Matyej behunyta a szemeit
10 1, 9 | vagy aljas ember, Matyej…~Matyej behunyta a szemeit és úgy
11 1, 9 | megtesznek - hadnagynak.~A Matyej szeme felcsillogott s kérges
12 1, 9 | aki megbánja.~Úgy is lett. Matyej nem szegte meg, amit ígért,
13 1, 9 | pontja; Bornemisza jól tudta Matyej elbeszéléseibõl, hogy itt
14 1, 9 | a híres birkózó Szlimák Matyej, a félelmes Jasztrab tót
15 1, 9 | elõtted.~Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a nehány szótól,
16 1, 9 | nem mint király végezte.~Matyej lihegett a kéjtõl, lelkét
17 1, 9 | fiam Matyko - vitte odább a Matyej képzeletét Gerge uram -,
18 1, 9 | komiszárus uram! - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan
19 1, 9 | igaz, hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, magam sem tudom miért,
20 1, 9 | hiba, nagy hiba - dünnyögé Matyej, s borsónyi izzadságcseppek
21 1, 9 | gondolkozik, majd hirtelen a Matyej vállára ütött, mintha egyszerre
22 1, 9 | Te nem vagy aljas ember, Matyej - mondá mohón és mégis ünnepélyesen.~
23 1, 9 | mohón és mégis ünnepélyesen.~Matyej behunyta szemeit, s egyet
24 1, 9 | megtesznek káplárnak.~A Matyej szeme felcsillogott, s kérges
25 1, 9 | aki megbánja.~Úgy is lett. Matyej nem szegte meg, amit ígért,
26 1, 9 | pontja; Gerge jól tudta Matyej elbeszéléseibõl, hogy itt
27 1, 9 | Holttestét a hû Szlimák Matyej hazahozta, és ott fekszik
28 III, 1 | ezer mennydörgõs menykõ, Matyej, ma nagy ünnep lesz. Ne
29 III, 1 | a híres birkozó, Szlimák Matyej, a félelmes Jasztrab tót
30 III, 1 | elõtted.~Nagyot dobbant a Matyej szíve ettõl a néhány szótól
31 III, 1 | nem mint király végezte.~Matyej lihegett a kéjtõl, lelkét
32 III, 1 | Matykó - vitte tovább a Matyej képzeletét Gerge uram -,
33 III, 1 | komisszárus uram! - hörgé Szlimák Matyej fojtott hangon.~- Nem olyan
34 III, 1 | igaz, hogy úgy szeretlek, Matyej fiam, magam sem tudom, mért,
35 III, 1 | hiba, nagy hiba - dünnyögé Matyej s borsónyi izzadságcseppek
36 III, 1 | gondolkozik, majd hirtelen a Matyej vállára ütött, mintha egyszerre
37 III, 1 | Te nem vagy aljas ember, Matyej - mondá mohón és mégis ünnepélyesen.~
38 III, 1 | mohón és mégis ünnepélyesen.~Matyej behunyta szemeit s egyet
39 III, 1 | megtesznek káplárnak.~A Matyej szeme fölcsillogott, s kérges
40 III, 1 | aki megbánja.~Úgy is lett. Matyej nem szegte meg, amit ígért,
41 III, 1 | pontja; Gerge jól tudta Matyej elbeszéléseibõl, hogy itt
42 III, 113| a seprûivel.~Sarvanyecz Matyej otthon telelõ ember, aki
43 III, 113| idõk nehezedvén a seprõkre, Matyej is egyet fordított a sorsán,
44 III, 113| Igaz is az? - szól közbe Matyej, ki ott ül egy felfordított
45 III, 113| azt mondom. Én, Sarvanyecz Matyej mondom azt. A boszorkányok
46 III, 113| foltja támadt a gerincnek, Matyej arról tudja, hogy már tavaszodik
47 III, 113| kalászát a gabona odalent.~Matyej már tudja ezt. Nyakába kanyarítja
48 III, 113| sem. Gyakran szaporítja Matyej a krumpliszár szárított
49 III, 113| szemét rád veti a király.~Matyej megtalálván a maga gazdáját,
50 III, 113| meghízik míg az »ágyat« járja. Matyej úgy vezeti a dolgot, hogy
51 III, 113| lovai fölveszik magokat, Matyej hazamegy, s más lovakat
52 III, 113| Õsz felé vígan ballag haza Matyej. Két társzekér viszi utána
53 III, 113| zakatol bele az éneklésébe.~A Matyej szíve elszorul.~Nemcsak
|