Rész, Fejezet
1 1, 23| kurtanemesség lányhajtásai, a Krúdy kisasszonyok, két szöszke,
2 1, 23| míg a gazdasszony: a kis Krúdy Zsófi (vagy nyolcéves kisasszonyka),
3 1, 23| mondták, durákot játszik Krúdy Péter urammal és a nótáriussal
4 1, 23| Folkusházy Vilma valamit súg Krúdy Máriának, mire az rémülten
5 1, 27| A KRÚDY KÁLMÁN CSÍNYTEVÉSEI~1899~ ~
6 1, 27| krónikák és elbeszélések.~Ez a Krúdy Kálmán, aki jó famíliából
7 1, 27| az aljas Jánosikot.~Pedig Krúdy Kálmán más genre. Elõkelõ
8 1, 27| eshetett volna, ilyenkor maga Krúdy vette kezébe a nyomozást,
9 1, 27| ismertek, addig a fürge Krúdy térült-fordult, itt is,
10 1, 27| vizsgálóbírónak, hogy tisztelteti Krúdy Kálmán, és így meg emígy
11 1, 27| elõszeretettel volt eltelve Krúdy iránt, s ahányszor az kritikus
12 1, 27| szolid alapon nyugodott a Krúdy karrierje. Valóságos nimbusz
13 1, 27| rablók jártak nála, hogy Krúdy Kálmán beüzent hozzá, küldjön
14 1, 27| ellenszenvet érezhetett Krúdy iránt. Hogy mi volt ennek
15 1, 27| asszonyok szeme megakadhatott Krúdy Kálmánon. Deli, szép legény
16 1, 27| vitte útja, hasonlatosképpen Krúdy Kálmánnak is mellette kellett
17 1, 27| érintkezést.~Amire visszaüzente Krúdy Kálmán:~- Akkor hát hányassa
18 1, 27| felelte volna állítólag Krúdy. - Teszem tiszteletemet
19 1, 27| Némelyek azt mondták: »Krúdy most emberére talált.« Mások,
20 1, 27| kundsaftot?~- Dehogy nem. Krúdy Kálmán. Õ rendelte meg nálam.~
21 1, 27| Persze, hogy persze. Ez csak Krúdy lehet. Így már van értelme.~-
22 1, 27| mûvén. - Helyes kis csizma. Krúdy éj idején egy bársony topánkát
23 1, 27| lehetetlen. Hogyan juthatna ahhoz Krúdy?~- Ostobaság - bizonykodik
24 1, 27| semmi. Egy pár csizmát vitt Krúdy Kálmán számára, hogy azt
25 1, 27| Filcsik azt mondja, hogy Krúdy egy éjjel bársony topánkát
26 1, 27| Ki tudja, kinek varratta Krúdy a csizmát? A Mimi fel se
27 1, 27| Aztán, hogy juthatna be Krúdy a kastélyba, ahol a leghívebb
28 1, 27| rovátkáiba.~Hernyó Miska, a Krúdy egyik betyárja, ott mulatozott
29 1, 27| novinkai juhásznéról, hogy Krúdy elhagyta, hogy az asszony
30 1, 27| lakók?~- Teszem ázst, a Krúdy tekintetes úrék.~- És hát
31 1, 27| hogy ha ázs istentelen Krúdy megtudja (pedig ázs mindent
32 1, 27| balkezsemet metili el a Krúdy, és a hegedít nem tudom
33 1, 27| azok engem bántani.~- De Krúdy, azt mondják, haragosa a
34 1, 27| akivel találkozni kívánt, Krúdy Kálmán. Jó reggelt kívánok
35 1, 27| nyúlánk legény volt ez a Krúdy, nem volt annyira sötét,
36 1, 27| akarok szólani - mondta Krúdy.~- Nem adhatná be hozzám
37 1, 27| végeztünk.~- Nem megyek el.~Krúdy eleresztette a ló zabláját,
38 1, 27| ménjét.~- Báró úr - kezdé Krúdy -, egy becsületes vallomást
39 1, 27| rablónak.~- Ohó - szólt Krúdy, útjába lépve, midõn látta,
40 1, 27| pedig azt állítom - szólt Krúdy határozottan és keményen -,
41 1, 27| azt szeretném én látni.~Krúdy nem felelt, mert éppen le
42 1, 27| kezdett, milyen úrias a Krúdy külseje; elegáns fekete
43 1, 27| Ne legyen szemtelen, Krúdy, mert megkeserüli - hörgé
44 1, 27| indulattól lázas hangon.~Krúdy fölénnyel mosolygott.~-
45 1, 27| csütörtökön.~- Top! - sietett Krúdy rányomni a pecsétet. - Ebben
46 1, 27| negyedórányira a székhelytõl Krúdy Kálmán.~Vörös lett, mint
47 1, 27| keserûséggel, nem annyira Krúdy, mint inkább Balassa ellen;
48 1, 27| Balassa ellen; a szegény Krúdy akkor rabol, amikor lehet,
49 1, 27| Er hat Nase. Az túljár a Krúdy eszén. Hanem a legnagyobb
50 1, 27| gyanúsat? Mert fölteszem, hogy Krúdy is vigyáztat a Gyarmatról
51 1, 27| percek múltak percek után, és Krúdy nem jött. No, ez bosszantó!
52 1, 27| Mikor tette oda az iratokat Krúdy? S oh, az a hang! Mi volt
53 1, 27| bánt vele ez az infámis Krúdy! Hanem iszen csak kerüljön
|