Rész, Fejezet

 1   1,  1  |           bácsi, hogy hozzáhajolt és megcsókolta a kezét.~Milyen jó, hogy
 2   1,  2  |        kesztyûtlen barna kezét, és - megcsókolta.~- Ah, ah!… - hangzott mindenünnen
 3   1,  2  |          örömteljesen ugrott fel, és megcsókolta a büszke királynõ márvány-homlokát.
 4   1,  4  |             merev, lecsüngõ kezét és megcsókolta.~…Mintha megreszketett volna
 5   1,  5  |           először, midőn a bölcsőnél megcsókolta édes meleg csókjával, melyet
 6   1,  11 |            hanem megcsókolni sokszor megcsókolta a Magdalénkát.~- Úgy? És
 7   1,  12 |             a két testvér megölelte, megcsókolta egymást, azután kockát vetettek:
 8   1,  15 |       sugárzó arccal hajolt hozzá és megcsókolta.~- Ej, ej, rossz kópé, hát
 9   1,  16 |           villámhirtelen lehajolt és megcsókolta.~S ezzel mintha maga is
10   1,  16 |        ajtóhoz, megrázta a kezeit és megcsókolta két oldalról:~- No, az isten
11   1,  19 |            azelõtt is, leánykorában, megcsókolta sokszor, de akkor nem volt
12   1,  20 |             elálmosodtak, a káposzta megcsókolta a kecskét, a kecske pedig
13   1,  20 |           fogva, megfordítá balra és megcsókolta a bal arcát, azután megfordítá
14   1,  20 |          azután megfordítá jobbra és megcsókolta a jobb arcát - ahogy azt
15   1,  23 |          választott ki a virágaiból, megcsókolta elõbb és nekem nyújtotta.~
16   1,  26 |            németem), de hogy a kezét megcsókolta, azzal õ holta napjáig nevetséges
17   1,  31 |          tárna felé.~Megreggelizett, megcsókolta a két öreget és elment.~
18   1,  32 |              ahhoz a bizonyoshoz, és megcsókolta.~Ekkor vette észre a bárót (
19   1,  34 |          ekkor lehajolt a képviselõ, megcsókolta a gyermeket és beemelte
20  II,  1  |              ember is a halotthoz, s megcsókolta hideg, merev kezét s felvoná
21  II,  6  |        szeplõs kezeket és tettleg is megcsókolta.~Sohasem eszik többé kocsonyát
22  II,  26 |             követte el, hogy a kezét megcsókolta. Mennyivel többet ért volna,
23  II,  36 |           Harry csakugyan lehajolt s megcsókolta a fivére kezét.~- Ne bolondozz,
24  II,  51 |              számára. A társalkodóné megcsókolta miss Edithet, a többiekkel
25  II,  53 |              beírt hideg homlokot...~Megcsókolta. Csönd volt. Csak egy vén
26  II,  53 |          Csak egy vén óra ketyegett. Megcsókolta ismét, azután nyugodtan
27  II,  60 |            Lehajolt a rózsabokorhoz, megcsókolta az egyik rózsát, azt, amelyik
28  II,  60 |  szegényosztály legvégén, megállott. Megcsókolta az egyszerû keresztet, melyen
29  II,  60 |            mosolygott a fehér rózsa. Megcsókolta a virágot s azzal a sírra,
30  II,  60 |          mikor a grófnõ hozzálépett, megcsókolta izzó homlokát, nem hallotta,
31  II,  95 | csimpeszkedett és megölelte, sokszor megcsókolta.~A másik kislány megállt
32  II,  116|          meghajtotta fejét szelíden, megcsókolta hevesen a gyerek arcát,
33  II,  129|  levetkõztette, szépen betakargatta, megcsókolta, mint minden este, jó éjszakát
34 III,  1  |         volna, odaemelte ajkaihoz és megcsókolta.~- Köszönöm neked… - suttogá. -
35 III,  1  |   mozdulattal lehajolt Krisztinához, megcsókolta korállpiros ajkát és rohant
36 III,  2  |           szalmaözvegy«. Ha legalább megcsókolta volna még egyszer, ha hidegen
37 III,  23 |            hogy a szép szõke asszony megcsókolta. Meglehet, igaz se volt,
38 III,  28 |     Hozzáment, szívéhez szorította s megcsókolta szép lenhaját.~- Tied most
39 III,  56 |          hozzá zavartan, s lehajolt, megcsókolta a nemzetes asszony kezét.~
40 III,  66 |    megpillantván IV. Jenõ aláírását, megcsókolta azt, aztán meghajtván fejét,
41 III,  96 |              okos asszony.~Lehajolt, megcsókolta kezét a jó tanácsért, s
42 III,  148|              okos asszony!~Lehajolt, megcsókolta kezét a jó tanácsért, s
43 III,  148|       csókolta volna Ágnest, s amint megcsókolta, azontúl vakon hitt neki
44  IV,  13 |     sóhajtozott. Azután lehajolt, és megcsókolta kezemet.~- Az isten fizesse
45  IV,  21 |           szép zahorai menyecske… és megcsókolta a nyakát. Akasztófáravaló
46  IV,  94 |             vacsora elõtt megölelte, megcsókolta a báró, aztán egy e célra
47  IV,  95 |             fölkapta a csecsemőt, és megcsókolta a gyenge piros képét -,
48  IV,  95 |         odaszaladt hozzá, átkarolta, megcsókolta, fejét az ölébe vette selyemszõke
49  IV,  97 |          lett belõled? Mivé tettek? (Megcsókolta arcán a kék foltot.) Ki
50  IV,  127|          jött messzirõl s megölelte, megcsókolta, úgy vezette be a sátorába.
51  IV,  146|        kivette keblérõl a szegfût és megcsókolta, majd búsan intett búcsút
52  IV,  151|          volna, a Bercike mégegyszer megcsókolta: »Menj isten hírével nyulacskám!« (