Rész, Fejezet
1 1, 23| szemeivel: a szarvas-növésû Gáll Piroska.~Hogy miért tetszett
2 1, 23| egyszer megházasodom, ez a Gáll Piroska lesz a feleségem,
3 1, 23| benne semmi csodálatos, ha Gáll Piroska bevárná, míg a diplomát
4 1, 23| hizlalván szemeimet az említett Gáll Piroskán; de ha õ arra felénk
5 1, 23| Prakovszky. Mert az történt vele Gáll Józseféknél József-napkor,
6 1, 23| selyemruháit szereti mutogatni. Gáll Piroska az alabástromfogait
7 1, 23| Egyszer csak elkezdett a Gáll Piroska szórakozott lenni
8 1, 23| van?~- Hát van a krizsnóci Gáll Józsefnek - mondá nagyapám.~-
9 1, 23| fehérnépek.~- Ugyan, nagyapa! A Gáll Piroskánál is?~- Ahá, gazember,
10 1, 23| acélpengével.~IV. FEJEZET~GÁLL ÉS CSALÁDJA~Gáll József
11 1, 23| FEJEZET~GÁLL ÉS CSALÁDJA~Gáll József uram egy vén önzõ
12 1, 23| ördöngös fickó?~Az öreg Gáll letette a krétát az asztalra
13 1, 23| kisasszony elõtt.~- Mutasson be Gáll úr a leányának - mondá németül.~
14 1, 23| titokban, ott volt elültetve a Gáll uram dohánypalántája. Szóval,
15 1, 23| hogy a napokban eljövök.~Gáll a fejével biccentett, majd
16 1, 23| vízért rohant a pohárszékhez. Gáll megfogózkodék az asztalba
17 1, 23| muzsikusok csak nem hazudtak.~Gáll uram nagyot csapott most
18 1, 23| katasztrófa várt néhányra. A Gáll uram tenyere alatt meghalt
19 1, 23| gondolkoztam, milyen lehetett Gáll javítatlan állapotában -
20 1, 23| származású volt - hiszen az öreg Gáll a legrongyosabb csurapéban
21 1, 23| leolvasta, a gonoszlelkû Gáll megveregette a vállát s
22 1, 23| ilyenképpen: »Ön pedig okos ember, Gáll úr, de a földjei értékét
23 1, 23| abban telepszik meg… Az öreg Gáll dühérõl egész regekör támadt,
24 1, 23| nyugodalmas helyen elköltse; Gáll meglátta, kivette a szájából,
25 1, 23| hátrahõkölve a meglepetéstõl.~Gáll Piroska ült ott a pázsiton,
26 1, 23| Valld be most rögtön, hogy Gáll Piroskát találtad ott.~-
27 1, 23| lesz belõle. Hát az öreg Gáll él-e még? S ha él, képzelem,
28 1, 23| Persze hogy él még az öreg Gáll. És ha a lucsivnai földek
29 1, 23| apródonként kisült, hogy Gáll József uram írta a levelet
30 1, 23| valószínûleg azt, melyet Gáll meglopott egyszer. Az egyik
31 1, 23| levegõ menjen be rajta, s Gáll bent szundikált a szobában
32 1, 23| ablakba és rákiáltott:~- Hopp, Gáll! Ébredj föl, öreg Gáll!~
33 1, 23| Gáll! Ébredj föl, öreg Gáll!~Az alvó fölriadt, a két,
34 1, 23| add ide elõbb az írásomat!~Gáll csodálkozó arcot vágott:~-
35 1, 23| Ne okoskodj - keresgélte Gáll a kérlelõ szavakat. - Ne
36 1, 23| Minek adod akkor férjhez?~Gáll szaggatott, gyors lélegzetet
37 1, 23| paprikának). Ilyenkor volt Gáll a legveszedelmesebb - de
38 1, 23| ha a pénzt nála hagyja Gáll, a Manci visszaszerzésének
39 1, 23| Majd megszereti - mondá Gáll félvállról, nyersen, mintha
40 1, 23| No, no, no - nevetett föl Gáll jóízûen, mintha elhatározta
41 1, 23| A kauciót pedig tegye le Gáll József. No, persze.~Mindössze
42 1, 23| merte kérni a semmiházi. Egy Gáll leányt, egy Prakovszky,
43 1, 23| állíthattam volna.~Az öreg Gáll ugyanis szolgabíró volt
44 1, 23| cselekedte a paniperda - felelte Gáll úr atyafiságos bizalmaskodással -,
45 1, 23| megvetés legteljesebb jele.~Gáll kézzel-lábbal protestált:~-
46 1, 23| mondja senki, hogy az öreg Gáll nem fogékony a barátság
47 1, 23| öreg fickó - mondá, és a Gáll vállaira tette a karját.~
48 1, 23| felelé szarkazmussal.~Gáll nem is hederített e csípõs
49 1, 23| nap múlva megtudtuk, hogy Gáll minden adósával így tett,
50 1, 23| halandók vagyunk« - mint Gáll fejezte ki magát -, mi még
51 1, 23| eljöttek? Talán már híre ment a Gáll Piroska mai kihirdetésének
52 1, 23| házastársul nemes hilibi Gáll Piroska hajadont stb.~Mire
|