Rész, Fejezet
1 1, 2 | elpanaszolja, hogy odahaza három árva nyöszörög kenyérért; vegyetek
2 1, 3 | tíz álló esztendeig egy árva lélek sem akadt, aki eltanulta
3 1, 4 | elhalt neje után két kis árva maradt, a vagyonos Kalap
4 1, 8 | elhalt neje után két kis árva maradt.~Igaz, hogy a leányszív
5 1, 9 | leánya, apátlan, anyátlan árva, minden hibája az, hogy
6 1, 11 | gazember!~- Nem írtam én egy árva szót sem!~- Hiába tagadod,
7 1, 12 | évek jöttek-mentek, s a két árva fiú ajka fölött pelyhesedni
8 1, 14 | Teringettét!~- S ami fõ, árva leány; a pénzt rögtön kikapom.~-
9 1, 14 | hiányzott a boldogság sem. Egy árva rokonomat fogadtam magamhoz,
10 1, 15 | palotájában, s azonfelül árva. Nem volt a fényes termekben
11 1, 15 | István.~- Csak egyik az árva - felelte a király -, a
12 1, 20 | tudsz szólni kutyus, kutyus, árva öreg kutyus. Hadd fújjam
13 1, 20 | valakit enni, de nem volt egy árva szava se. Csal, ment, ment,
14 1, 33 | nem találtam nála a két árva lánykát, akik azelõtt az
15 II, 2 | akasztani a füstre, még csak egy árva lélek sem sajnálta volna
16 II, 5 | farkas, aki meglehet, valami Árva vármegyei vadállat... neki
17 II, 5 | pedig öregapja sem járt Árva vármegyében soha, se elevenen,
18 II, 5 | Szegény atyám! Mi lesz most árva gyermekedbõl? Oh, én boldogtalan!~
19 II, 11 | hajszál az õ fején, azon az árva, gyámoltalan fõn, mely mégis
20 II, 16 | megolvasott dolgokról egy árva szót sem.~Õ maga is tán
21 II, 21 | TÖRTÉNETE~1875~A szegény Örzsike árva leány volt, apja, anyja
22 II, 21 | kérését: légy anyja szegény, árva gyermekemnek.«~A levelet
23 II, 21 | senki sem törõdött. Szegény árva sorsát boldog isten bírja!
24 II, 21 | emberi lény áll egyedül, ha árva. Annak nincs pártfogója,
25 II, 21 | Örzsi dolga volt. A szegény árva lány volt a család bûnbakja.
26 II, 21 | hozzá a talaj.~Nem volt az árva leány számára egy jóakaró
27 II, 21 | visszacsinálta a bogot azon módon.~Az árva felöltözött s gyanútlanul
28 II, 21 | Most még árvább lesz az árva. Ha nem is tapasztalt semmi
29 II, 21 | embernek megesett a szíve az árva sorsán:~- Ez mégis igazságtalanság!
30 II, 21 | házat becsukta.~A szegény árva ott maradt egyedül, elhagyatva
31 II, 21 | Örzsikét.~- Te vagy, kis árva? Jó hogy eljöttél, valamit
32 II, 21 | szerencsétlen, éppen olyan árva, mint én. Én testvéremül
33 II, 30 | megbukott. Nincs szomorúbb árva széles e világon, mint a »
34 II, 36 | kis húgocskája is van az árva intézetben, olyan korú,
35 II, 38 | Az ötödik családtag egy árva leány, a tizenötéves Harter
36 II, 38 | leánygyermek?~- Az egy kis árva német lányka, a báró távoli
37 II, 38 | élvezett, s amit a szegény árva, bármilyen szûken jut is
38 II, 40 | nagyon távoli rokon, egy árva leányka, Mari, ki már évek
39 II, 43 | suttogó hangon.~- Ez egy árva, kérem alássan, nagyságos
40 II, 59 | mutatja.~Lebrun Mari szegény árva leány volt. Anyját egy év
41 II, 60 | FŐVÁROS VÉGÉN~Delér Katica árva leány és ott lakik abban
42 II, 60 | melybõl most kifelé áll a kis árva szekere rúdja), igen szerény,
43 II, 60 | állandó lakó költözött az árva elhagyott, üres szobájába:
44 II, 60 | csókolom meg a homlokodat, te árva lélek. Azután pihenj le.
45 II, 60 | adhatom - fuldoklá a szegény árva. Majd erõt vett magán. -
46 II, 60 | Igenis, méltósága.~Az árva leány ment, mindég gyorsabban,
47 II, 60 | Feltámadunk - megállott az árva. Gyönge kezével felnyitotta
48 II, 60 | így zokogott a szenvedõ árva, mialatt forró könnyei a
49 II, 60 | hogy mikor riad fel az árva. Az meg se mozdult. »Hátha
50 II, 60 | megfagyott az elhagyatott árva! - kiáltott fel ijedten
51 II, 66 | EGY ÁRVA TÖRTÉNETE~1878~I.~Hideg,
52 II, 66 | Pali, elhagyatott, szegény, árva fiú. Atyja pár évvel ezelőtt
53 II, 66 | karolni a földhözragadt árva sorsát.~De bizony cserbenhagyta
54 II, 66 | éreznie kellett a szegény, árva gyermeknek, hogy idegen,
55 II, 66 | tettével nagy bajt akasztott az árva fiú nyakába, kire a többek
56 II, 66 | tudott megmelegedni a szegény árva és egész testében reszketett
57 II, 66 | megfeledkezni addig, míg jó leszesz; árva vagy, s az árvákat isten
58 II, 85 | dolog az, mikor az ember árva tót diákból egyenesen az
59 II, 96 | Mire való volt az a Két árva is? Azt nyerte vele, hogy
60 II, 104| is ember, hanem csak egy árva, hétéves fiú.~De hiszen
61 III, 30 | A férfi nem tudott egy árva igét kiejteni, némán hagyta
62 III, 86 | maradnak otthon, meg a rongyos árva porontyok.~És hétfõn aztán
63 III, 101| uram. Nincs énnálam egy árva rézdénár sem.~A szûcs dühösen
64 IV, 35 | mondám. - Szeretnék önöknél árva lenni.~- Már azt én nem
65 IV, 35 | Abból nem sokat lát az árva, vagy éppen semmit.~- De
66 IV, 35 | Hogyan?~- Kiadják az árva érdekében kölcsön, jó kamatra.~-
67 IV, 35 | rendben van. Hiszen minden árva megtalálja ott minden percben
68 IV, 52 | leányt?~- Molnár Zsuzsika.~- Árva?~- Nem, egy szegény szûrszabó
69 IV, 60 | ÁRVA~1886~Az árvai vár eredetérõl
70 IV, 60 | foglalja el, mely hegy az Árva folyó egyik jobb oldali
71 IV, 60 | fel lehet tenni, hiszen Árva a hatalmas Thurzó-nemzetség
72 IV, 60 | érseket, ki mint szegény árva küzdte fel magát a díszes
73 IV, 60 | eris et in Arva morieris. (Árva voltál, Péter, árva leszel
74 IV, 60 | morieris. (Árva voltál, Péter, árva leszel és Árván halsz meg.)~
75 IV, 60 | A lengyel betörések óta Árva alig látott ellenséget.
76 IV, 60 | cserélt, mert a királyoknak Árva vár az úgynevezett »nélkülözhetõ
77 IV, 71 | igazságot: hogy ahol két Árva megyei úr kártyázik, kritikus
78 IV, 83 | volna?~Hiszen nem lett itt árva senki, csak az a két mankó,
79 IV, 91 | kijelentem, hogy én egy árva garast sem költök.~A nagy
80 IV, 131| visszasóhajtotta: »hja«.~Egy árva hangot sem ejtettem ki többé
81 IV, 132| guta kerülget már.~- Egy árva szót se szólnék, mert minden
|