Rész, Fejezet
1 1, 1 | Otthon voltak mindnyájan. Az öregasszony, ki süketnéma volt, valamit
2 1, 2 | üli le. Ez az igazság!~Az öregasszony szívszaggatóan kezdett nyögni;
3 1, 9 | lenyomni. Három falubeli öregasszony, aki megmosta a sáros holttestet,
4 1, 9 | lenyomni. Három falubeli öregasszony, aki megmosta a sáros holttestet,
5 1, 12 | kegyelmed, mit írjanak.~Az öregasszony fuldokló köhögésbe tört
6 1, 12 | Laci habozás nélkül.~Az öregasszony úgy vigyorgott, mint egy
7 1, 14 | fekve. Körülötte egy csomó öregasszony. Az egyik éppen kezelte
8 1, 14 | tapogatja (s itt megnyomkodta az öregasszony a fájós helyet).~- Jaj,
9 1, 14 | egészséges lábával.~De az öregasszony oda se ügyelt, folytatta
10 1, 15 | egészen csupasz volt.~Az öregasszony fölsikoltott:~- Szent Isten,
11 1, 17 | erdõben is csatangolt; egy öregasszony legalább azt mesélte (ezek
12 1, 18 | Nõvérem, Marzson Györgyné.~Az öregasszony mosolyogva nézett Körmöczyre
13 1, 18 | kedélyes apró dolgokat az öregasszony füleibe. Borcsányi keresztülgázolt
14 1, 29 | És aztán?~- Bah, hiszen öregasszony volt.~- Bolond vagy, minek
15 1, 29 | kérdezted a Zervitzet?~- Mert az öregasszony azt mondta, hogy õ az ezredes
16 1, 29 | éjjel. Ah, istenem… egy öregasszony… azaz… talán… ~Most egyszerre
17 1, 34 | mellett, szembe velök egy öregasszony jött a Maros felõl. - Rossz
18 1, 34 | álljon meg egy szóra!~Az öregasszony megfordult és visszakiáltotta:~-
19 II, 4 | márvány csarnokokkal, az az öregasszony egy szelíd, jó arcú édesanya
20 II, 15 | elsápadt, a szomszédbeli öregasszony pedig kiejtette kezébõl
21 II, 35 | különösen ahhoz, hogy az öregasszony nyakát egy beretvával elszelje.
22 II, 46 | napközben üzletével keresett, az öregasszony enni adott neki s ágyacskát
23 II, 66 | az ember? - mormogott egy öregasszony, ki Palihoz közel egy padban
24 II, 66 | hogy az elbeszélés alatt az öregasszony többször könnyekre fakadt,
25 II, 95 | néni, hórihorgas, ragyás öregasszony, fölkereste a két kicsikét,
26 II, 100| az auktoritások kora - az öregasszony csak öregasszony, s uralkodnak
27 II, 100| kora - az öregasszony csak öregasszony, s uralkodnak a fiatalok.~
28 II, 116| mint egy százesztendõs öregasszony, mint egy nagyanyó. Vajon
29 II, 123| kiáltá csodálkozva az öregasszony.~Igen, egy ágy volt, a veres
30 II, 129| díványon szokott feküdni.~A jó öregasszony levetkõztette, szépen betakargatta,
31 II, 136| napja nem evett! - mondja az öregasszony méla, tört hangon. Kisírt
32 III, 1 | gyermekért felsõbb rendeletre egy öregasszony. Azok, kik azt hiszik, hogy
33 III, 2 | füstölnie a télen), ragyás öregasszony lépett be az udvarra: üzenetet
34 III, 2 | megragadta acélerõvel az öregasszony vállát s szilaj, dúlt arccal,
35 III, 11 | mi Borcsánkhoz - kezdé az öregasszony, örülve, hogy valakivel
36 III, 13 | körülállóktól.~A szomorú arcú öregasszony bánatos zokogó hangon szólalt
37 III, 16 | beállított egy mesteremberféle öregasszony.~- Jó reggelt kívánok, nagyságos
38 III, 30 | sokra vihesse?~A szegény öregasszony sokáig kísérte figyelemmel,
39 III, 30 | újságokba is. A szegény öregasszony mindig ezt a nevet kereste
40 III, 30 | ágy is ugyanaz volt.~A jó öregasszony ápolta, betakargatta, herbateát
41 III, 30 | fölébredt, meg volt halva.~Az öregasszony egy könnyet morzsolt szét
42 III, 43 | egykorúak s az már valóságos öregasszony, hát Kajáriné, Bártányiné!…
43 III, 71 | lenne… - kiáltott fel az öregasszony s szemei könnybe lábadtak… -,
44 III, 80 | KÉT SZEKÉR ÖREGASSZONY~(Egy adoma 1843-ból).~1883~
45 III, 81 | vendégünket öregecském… - szólt az öregasszony könnyezve.~- Úgy van - bólongatott
46 III, 114| eldobja az üvegház mögé, az öregasszony reggeli pongyolában megállt
47 III, 114| elfordította, pedig a rövidlátó öregasszony úgysem vehette volna észre
48 III, 114| egyszerre felpattant az öregasszony majdnem haraggal.~- Nem
49 IV, 39 | ki tudja hová.~Szegény öregasszony, egész holta napjáig kereste,
50 IV, 97 | átellenében dohányt árul egy vak öregasszony a kapu alatt. Pali öreg
51 IV, 97 | kevesen jártak. Egy-két öregasszony kocogott a fapapucsaival
|