Rész, Fejezet

 1   1,  9|        ott sütöttétek meg õket az Olej bacsa bográcsában, a bõrüket
 2 III,  1|          brezinai számadó juhász, Olej Tamás most alkalmasint »
 3 III,  1|         nótát hetedhét mérföldön:~Olej juhainak~Selyem legelője,~
 4 III,  1|         hogy karikában tartsa, az Olej Tamás szíve olyan nagyra
 5 III,  1|     akolajtóba szorult volt bele. Olej három fadarab közé kényszeríté
 6 III,  1|     költözõben volt már az akkor… Olej megfogta az idétlen báránykát
 7 III,  1|          Az Isten úgy intézkedett Olej Tamással, hogy e gyermekért
 8 III,  1|        orvossága.~Urának tiszteli Olej még a talári herceg õkegyelmességét
 9 III,  1|           az igazságszolgáltatás.~Olej nem tartozik az érzékeny
10 III,  1|            maga szabja, varrja az Olej fehérnemûit, meg a bojtárét.~…
11 III,  1|      egyetlen könnyét sem látták.~Olej nem ismerõs a falusi szokásokkal.
12 III,  1|    körútján visszajutott ismét az Olej fülébe, szíve közepébe…~
13 III,  1|        cifra tüszõ rézcsatja alá. Olej nem veszi észre. Feszülten
14 III,  1|          neki.~Ne higgyétek, hogy Olej nem gondolkozik.~Gondolkozik
15 III,  1|         ez a fény az õsköltészet.~Olej mindenrõl gondolkozik, de
16 III,  1|          a rigó is utána fügyüli.~Olej elõtt felélednek a régi
17 III,  1|           visszavárja valahonnan.~Olej nem vett részt a háborúban;
18 III,  1|   akolajtót a betódult nyáj után.~Olej gondolatai rögtön visszatértek
19 III,  1|      Bátor fickó lehet - dünnyögi Olej Tamás -, hogy ide mer jönni
20 III,  1|     fogadtad el? - méltatlankodék Olej.~- Mondtam, hogy nem pénzért
21 III,  1|   csücskén.~- Visszaadjuk - szólt Olej. - Isten ments! Mit gondolna
22 III,  1|         kiáltott föl:~- Ne legyen Olej a nevem, ha ez nem koronás
23 III,  1|         mosolyogva rázta a fejét. Olej pedig odavolt a lelkesüléstõl.~-
24 III,  1|        édesanyja kötényében ülne. Olej Tamás kezébõl ki nem veszi
25 III,  1|          De nini, ott is jön már!~Olej és Matyi a mutatott irányba
26 III,  1|             Fogadj isten - felelt Olej lehangoltan, egyrészt, mert
27 III,  1|          a kocsi.~- Dehogynem. Az Olej aklánál volt mondva. Téged
28 III,  1|          hívnak, ugye, Olejnek?~- Olej Tamás a nevem, az egész
29 III,  1| türelembõl kijött gazda hetykén - Olej Tamás, a Brezina bacsája
30 III,  1|         Taláry Pál herceg vagyok.~Olej kezébõl kiesett a villa,
31 III,  1|          nótáit nem hallja ma sem Olej, sem Matyi; valamint a Matyi
32 III,  1|           vadat és tejet.~Az öreg Olej harmadnap már összeráncolta
33 III,  1|           lehetett venni ez este.~Olej otthon maradt másnap. Húsz
34 III,  1|        lesz még a fû is! Legalább Olej hiszi úgy, ki szintén unja
35 III,  1|         még egyszer annyit ad ki. Olej rágyújtott, hanyatt feküt
36 III,  1|     pillantja meg. Éppen õt várta Olej.~Egyenesen a pitvarajtónak
37 III,  1|           eresztette be, helyette Olej durva hangja felelt:~- Be
38 III,  1|             Hm! Te vagy itt, öreg Olej? Nos, hol van Anika?~Olej
39 III,  1|         Olej? Nos, hol van Anika?~Olej megrázta cifra tüszõjét
40 III,  1|      kivel beszél.~- Vajon kivel?~Olej magasra emelte fejét, kevélyen,
41 III,  1| ládafiának sem válnék szégyenére.~Olej megrázkódott.~De azt is
42 III,  1|        árnyék, - az önvád.~- Nos, Olej, határozz!~- Nem, nem, kegyelmes
43 III,  1|         Mit gondolkozol hát, öreg Olej? Ide a tenyeredet!~Az öreg
44 III,  1|        nem lehetett kapaszkodnod.~Olej elfordította a fejét.~-
45 III,  1|   léptekkel fütyörészve távozott.~Olej a falnak tántorodék. Elhagyta
46 III,  1|  visszamondták: jaj, a kólika.~És Olej tudta jól, hogy ez nem igaz.
47 III,  1|           Minden vidám volt, csak Olej mogorva és Matyi szomorú.~
48 III,  1|         mogorva és Matyi szomorú.~Olej nem találta helyét egész
49 III,  1|         akarta adni gyermekét, õ, Olej Tamás, a brezinai bacsa.
50 III,  1|      által ott hagyott okmánnyal. Olej keresztbe tett kezekkel