Rész, Fejezet
1 1, 2 | kenyeret. Legyen irgalmas hozzánk! Ne zárassa el atyámat,
2 1, 9 | szállni, s rendesen oda hozzánk idézte be a felvidéki tótokat,
3 1, 12 | amivel tartozom, és küldje el hozzánk, hogy beválthassam. Kontraktus
4 1, 13 | volna.~Egy napon így szólt hozzánk:~- Esküdjetek meg, hogy
5 1, 13 | Fel is út, alá is út. Nem hozzánk való ember. Hadd menjen,
6 1, 13 | Ösmerte azt az urat, aki hozzánk járt néha délután, kocsi
7 1, 20 | apprehendálják, hogy át nem ülsz hozzánk. De te miattam nem ültél
8 1, 24 | vendéglõ elõtt. Útközben majd hozzánk csatlakoznak a többi vendégek.
9 1, 24 | Sóváron túl csatlakoztál hozzánk, valamelyik közbenesõ faluból.~-
10 1, 26 | fõispán pedig így szólt hozzánk: - »Magamat is szólít a
11 1, 28 | teszi a sipkáját.~Odajött hozzánk és burnóttal kínált meg.
12 1, 32 | világítá meg arcát.) Azok a hozzánk csapódó asszonyi testek…
13 1, 34 | Magam találom ki. Ha hozzánk jön, sokszor elküldöm a
14 II, 6 | Valami kellemetlenség hozta hozzánk? - Azután kedvetlenül tette
15 II, 6 | nevetünk rajta, ha eljön hozzánk. Tegye meg nekem azt az
16 II, 14 | délutánján Fehér Muki bácsi jött hozzánk.~- Szervusz, Muki! Hol az
17 II, 34 | szelíd és igen ragaszkodó hozzánk. Azon pillanattól, melyben
18 II, 34 | megfeledkezni látszott, hozzánk vezette őket, hogy rajtok
19 II, 75 | lehetett tartani, mielõtt hozzánk ért volna, valami okból
20 II, 82 | minden évben leereszkedik hozzánk a születésnapján addig-addig,
21 II, 84 | aki feketébb még õnála is.~Hozzánk is ellátogatott 1873-ban
22 II, 88 | neki, hogy mért nem jön hozzánk városi fõkapitánynak!~Balatonfüreden
23 II, 122| minden húsvétkor ide száll hozzánk.~- Hogyan, mindig húsvétkor?~-
24 II, 130| képû kir. ügyész lépett be hozzánk.~- Uraim, bocsánatot a rendõrök
25 II, 134| torkaszakadtából dalolt, s hozzánk is eljutott a rekedt nóta.~
26 III, 1 | ha átjönnél most délután hozzánk.~- Magam is szeretném, Bohuska,
27 III, 1 | Krisztina!… Így már csakugyan hozzánk kell szöknöd.~- Meg is tenném,
28 III, 11 | hasonlított a kis Borcsához, mikor hozzánk került.~- A Borcsához… -
29 III, 11 | cigányasszony, az anyja, hozzánk hozta s ott meghalt… De
30 III, 11 | gyermek kicsi volt még, mikor hozzánk került, csak éppen a keresztnevét
31 III, 15 | barátnék.~Hol Klárika jön el hozzánk uzsonnára, hol a mi Juditunk
32 III, 15 | bácsi, a papa barátja, aki hozzánk jár? Hát az volna a Mikulás?
33 III, 49 | ahol a megyei fõorvos is hozzánk csatlakozott. Rétiben ott
34 III, 63 | kilencedik nagy város mi hozzánk. S azok a bolond idegen
35 III, 100| asztal alól, s odatelepedett hozzánk. Csacska ember volt, csupa
36 III, 108| parasztruhában, mikor asszonyom hozzánk látogatott.~- Szép-e az
37 III, 135| kosárban átszállították hozzánk. Édesanyám már messziről
38 IV, 1 | õket a faluban) csakugyan hozzánk jöttek. Zavarban voltam,
39 IV, 1 | Horváthné kétszer is átjött hozzánk naponként. Csodálatosan
40 IV, 1 | menni többé, és õ sem jön hozzánk.~Nem is jött három napig.
41 IV, 6 | hogy a võlegény idejött hozzánk a menyasszonya körében tölteni
42 IV, 8 | mikor rá egy esztendõre hozzánk jött lakni egy fiskális…
43 IV, 8 | rubrikákra.~Tömérdek kliens járt hozzánk az egész környékrõl, s hozták
44 IV, 15 | apjuk parancsát.~A nagyobbik hozzánk lépett:~- Én V-ik Antal
45 IV, 39 | tiszovniki tótok lejártak hozzánk káposztát venni; buja, nagyfejû
46 IV, 48 | iktatót.~- Miért nem jár ön hozzánk? - kérdé szelíden az iktató
47 IV, 48 | öntõl, hanem ha holnap eljön hozzánk, hát megmondom a San Franciscó-i
48 IV, 92 | Nehányszor õ is átlátogatott hozzánk, s ilyenkor rendesen »görbe
49 IV, 97 | De hát, kérem alássan, hozzánk kellett volna ebédre fáradni.
50 IV, 131| Kívánatos is, hogy a menyecske hozzánk szokjék és megszeressen
|