Rész, Fejezet
1 1, 4 | engedelmes »kalamus« kifordult a bágyadt kézbõl, a kopott perrendtartásban
2 1, 4 | annak is van napfénye, de bágyadt; az is megaranyozza a hegyormot,
3 1, 5 | engedelmes »kalamus« kifordul a bágyadt kézbõl, a kopott perrendtartásban
4 1, 5 | nagy tömegben tántorgó, bágyadt léptekkel haladott lakása
5 1, 8 | engedelmes kalamus kifordul a bágyadt kézbõl, a kopott táblájú
6 1, 11 | ajka körül az az elõbbi bágyadt mosolygás. A sötétben is
7 1, 12 | A haldokló sárga arcán bágyadt mosoly jelent meg, jeléül
8 1, 12 | egy alacsony ház elõtt, s bágyadt fejét a kutyája hátára támasztotta.~-
9 1, 14 | estefelé a tengerparton, amint bágyadt tekintete elrévedezett a
10 1, 15 | Beatrixhez.~Az õszi nap bágyadt fénye, mely a bécsi vár
11 1, 17 | nem a Lecouvreur Adrienne bágyadt, langymeleg nyafogása…~-
12 1, 20 | már s a lámpa odavetette bágyadt fényét az öreg monstrum
13 1, 23 | különösen a májszínû és bágyadt piros violák. Egy méh, a
14 1, 32 | valaki az ég peremén, a bágyadt kékes függöny szét kezd
15 II, 2 | a halált.~A fiatalember bágyadt mosolyra vonta kékülõ ajkait,
16 II, 3 | mosolyával mondá elhaló, bágyadt hangon:~- Ejnye Aladár,
17 II, 5 | sötét vonásain valami olyan bágyadt, szánalmas derû ömlött el:
18 II, 6 | örök komolyságú arcát egy bágyadt mosoly derûje öntötte el.
19 II, 22 | imádottja lenne, kinek egy bágyadt mosolya, egy komor szempillantása
20 II, 25 | megdöfködve tették le szivarjukat.~Bágyadt mosoly árnyalata jelent
21 II, 39 | rángatódzó arcon egy megjelenõ bágyadt mosoly azt mondja, hogy
22 II, 51 | egyéniség nyilatkozik, azután bágyadt mosollyal viszonzá:~- Mindenesetre,
23 II, 83 | meg-megcsillan a téli napsugár bágyadt mosolyától. Kacéran ugrál
24 II, 99 | magával hoz?~A hideg ajkak bágyadt mosolya olyan lett, mintha
25 II, 99 | délutáni napfény nehány bágyadt sugárt szûrt át a leeresztett
26 II, 112| lombnak a színét, s az attól bágyadt lenne és szomorú.~A park
27 II, 113| mondá Domándyné nyájas, de bágyadt elõkelõséget szenvelgõ hangon,
28 II, 119| tündököl - homlokán, s két bágyadt csillag a mellén. Miként
29 II, 127| hoz magával?~A hideg ajkak bágyadt mosolya olyan lett, mintha
30 II, 127| délutáni napfény néhány bágyadt sugárt szûrt át a leeresztett
31 II, 131| beszegve; a másik szelet bágyadt piros volt, ripacsos kissé
32 III, 1 | gyermekeit, így szólt hozzájok bágyadt mosollyal: »Ne sírjatok,
33 III, 2 | mosoly jelen meg, gyönge, bágyadt. Fejét fölemeli s félkönyökre
34 III, 7 | a színét, hogy az attól bágyadt legyen.~A kert sûrû fáin
35 III, 18 | hát lát ott egy halavány bágyadt csillagot.~Ejnye, de hitvány
36 III, 56 | is, gyere el mindennap.~Bágyadt derû jelent meg arcán, s
37 III, 102| suhogtak körülöttünk. A nap bágyadt õszi derûjét öntötte a természetre.
38 III, 110| szép nagy fekete szemei bágyadt fényben égtek, mosolya is
39 III, 115| cellába!~Judit felemelte bágyadt fejét, s egy lépést tett
40 IV, 21 | viaszszínû arcára valami bágyadt mosolyféle ült ki, s elkezdte
41 IV, 69 | tündéri színben állt elõttem bágyadt, szögletes arca, ingerlõ
42 IV, 73 | Örülsz neki? - kérdé az anya bágyadt hangon, de boldog mosollyal.~-
43 IV, 90 | szomorú arcú kiadója, vékony bágyadt hangon.~- Halljuk, halljuk!~
44 IV, 99 | van a másik csillag, az a bágyadt. Látjátok-e azt is?~- Látjuk.~-
45 IV, 101| kastély felé. A nap utolsó bágyadt fényét nevetve szórta le
46 IV, 117| feleségül venni. Olyan hideg, bágyadt, természetellenes az egész
47 IV, 130| jön az életnek borongós, bágyadt õsze, jönnek az ezüst szálak
48 IV, 132| öreg elsárgult, ajka körül bágyadt mosoly jelent meg.~- Ne
49 IV, 146| is piroslott aztán más. Bágyadt, halavány teremtés volt,
50 IV, 152| fürkészõn nyugtatta rajtam bágyadt tekintetét, aztán magához
|