Rész, Fejezet
1 1, 2 | visszasóhajtott a Bach-világ után.~- Sose búsuljon, kedves Stofi bátyám,
2 1, 3 | Földesurunkat és követünket még sose láttam így színrõl színre,
3 1, 11 | imposztor! Ejnye, ejnye!~- Sose törõdj vele, Marci bátyám -
4 1, 18 | halkan.~- Nem, nem ösmerlek. Sose láttalak.~- Hát akkor minek
5 1, 19 | bajuszát, kedélyesen -, mert sose hittem volna, hogy felséged
6 1, 23 | szegény - teszik hozzá.~- Sose kár az, hisz õ csak a mi
7 1, 23 | pici lábaival.~- Tyuhaj, sose halunk meg!~Egyszer-egyszer
8 1, 23 | Rossz sejtelmem van, hogy sose lát többet. Éjjel gonosz
9 1, 25 | mennydörgõs mennykõ, de nem én. Sose is voltam, sose is leszek.
10 1, 25 | nem én. Sose is voltam, sose is leszek. Üssetek agyon,
11 II, 3 | hebegett Aladár.~- Sose köszönd. Mindennapi dolog
12 II, 4 | bajuszt találna kapni.~- Sose tréfálgasson! Nagyon komoly
13 II, 7 | megkapod a becsületrendet.«~»Sose fáraszd magad! - mondám
14 II, 7 | simogatá meg Ákos úrfit; »sose sírj, kis öcsém, majd feltámasztom
15 II, 10 | megmaradtat pedig zsebregyûrte.~- Sose várakozzál, testvér! - szólt
16 II, 14 | felteheti, Gyuri bácsi!~- Sose teszem biz én... Vigye az
17 II, 14 | mely számok jöttek ki?~- Sose tudom én! De igaz, hisz
18 II, 24 | mondá indignálódva Aladár.~- Sose nehezteljen nagyságod. Én
19 II, 36 | ismereteimet, mûízlésemet. Azt sose tudnám tenni, mint te, hogy
20 II, 38 | elszállva,~Örömeid ellen sose álljon lesbe~Ezt a szivarpipát,
21 II, 39 | lomhán mozduló szellõ, még sose volt neki ilyen megengedve,
22 II, 40 | öntsenek mindkét fülembe, hogy sose hallhassam és gyönyörködhessem
23 II, 78 | akartam megvigasztalni, hogy sose búsuljon (aminthogy nem
24 II, 95 | szülõhelyem, utoljára látlak. Sose lesz itt város még fû se
25 II, 117| protekció, sem kivétel. Az sose történt, hogy a polgármester
26 II, 117| egészen az örömöknek. Hej, sose volt õ még ilyen kapós a
27 II, 134| kocsiban a kis balta: anélkül sose indulok, mert nem tudni,
28 II, 134| megyei írnok, de minthogy sose körmölt azért semmit s abszolute
29 II, 134| pajtás... Hidd el, magamtól sose jöttem volna rá!~...S azóta
30 II, 134| Szentillényi zordonan -, de sose lesz belõled vicispán.~Nem
31 II, 138| feleségem, meg a leányaim. Sose lesz belõle semmi. Beteges,
32 III, 2 | Judit elpirulva. - Inkább sose lássam azt a kendõt.~Elfordult
33 III, 2 | úgy van, a bodoki lányból sose lehet egyéb, mint legfeljebb
34 III, 8 | a Nemzeti Színházba is. Sose volt még ilyen felfordult
35 III, 34 | de nagyon sajnállak…~- Sose sajnáljon engem. Nem áztam
36 III, 52 | fõtisztelendõ atyám - de én még sose láttam ilyet!~- No látod,
37 III, 73 | tartozik neki szállítani. Sose szítt olyan olcsó jó portékát
38 III, 75 | összemorzsollak, mint a pozdorját…~Sose hallottam még így beszélni
39 III, 103| forgandósága a váraknak sose volt olyan, mint az ellenkirályok
40 III, 108| aztán bevallotta, hogy õ sose látta Kürthynét. Rege beszéli
41 III, 139| világon egy embernél. Õ sose látott magánál többet húsznál,
42 III, 144| nagytiszteletû úr bal lábát.~- Sose hittem volna, hogy ilyen
43 III, 148| humorizálva. - Meghalni sose késõ. Meghalni magam is
44 IV, 45 | hegyháton szikláról sziklára.~- Sose lágyuljon úgy el, komámuram -
45 IV, 65 | ráért, megírta a választ:~Sose okoskodjanak, ott lesz az
46 IV, 80 | ti azt szeretnétek, ha mi sose mozdulnánk ki a házból,
47 IV, 131| Igen, mert nem ösmeritek, sose tanulmányoztátok a szentek
48 IV, 132| kivezették. Szegény barmocskáim sose térnek vissza. Amint nem
49 IV, 147| Vág-menti várak regéit.~Noha még sose láttak, a Wrbovszkyak barátságosan
|