Rész, Fejezet
1 1, 2 | Már eddig három mágnás megbolondult, kilenc eltékozolta minden
2 1, 3 | dünnyögé foga közt:~- Ez bizony megbolondult.~Aztán sétabotjával mérgesen
3 1, 3 | emberbaráti teendõje. Aki megbolondult, azzal már nem lehet okosan
4 1, 4 | egykedvûen Lupcsek.~- Hát megbolondult a maga principálisa; hallja
5 1, 4 | hogy bizony szegény Fogtõy megbolondult öreg korára, eszét vesztette,
6 1, 8 | egykedvûen Lupcsek.~- Hát megbolondult a maga principálisa, hallja
7 1, 9 | álmélkodva nézett Szirupkára.~- Megbolondult a spectabilis. Ennyi ember
8 1, 9 | szánakozva nézett rá.~- Megbolondult szegény. Jó, hogy kéznél
9 1, 12 | Bemenni a fejedelemhez.~- Megbolondult? Hogy jut ilyesmi eszébe?~-
10 1, 12 | engedetlen földet. Tisztára megbolondult a szegény királyfi.~Már
11 1, 13 | Különbözõk voltak a nézetek. - Megbolondult - szóltak ellenségei -,
12 1, 18 | költsönöztem.~Jósef Kártony.«~- Megbolondult kend? - kacagott a tiszttartó.~-
13 1, 19 | feleséges emberhez.~- Hát megbolondult? - felelte Rozáli. - Feleséges
14 1, 25 | Miféle impertinencia az? Megbolondult kend?~A »kend« pedig nagy
15 1, 27 | pisztolyt tett a nyeregkápába.~- Megbolondult - találgatták egymás közt
16 1, 31 | mondaná az egész világ: Opicza megbolondult!~- De ha külön megfizetném?~-
17 1, 32 | tojásokon ült már.~- Hát megbolondult ez a mi gólyánk, hogy köveket
18 1, 33 | mindig keresi a rajt! Hát megbolondult az a Fili? Rõzsét szedõ
19 II, 7 | nézett urára. A’ bizony megbolondult! Elhagyta az a kis esze
20 II, 15 | lefestésénél maga az a piktor is megbolondult volna bámultában fölöttünk.~
21 II, 24 | foganatosíttatik kellõ eréllyel.~- Megbolondult! - sziszegé a zászlósúr,
22 II, 45 | szentpétervári societás créme-je majd megbolondult. Grófnék, udvarhölgyek,
23 II, 51 | Ön vakmerõ, Lamiel, ön megbolondult. Mivel tudja ezt indokolni,
24 II, 51 | ismeretlen párizsi rokonomtól.~- Megbolondult? - kiáltá Mr. Danner felugorva. -
25 II, 68 | férjhez ment máshoz, ki megbolondult a hosszú várakozásban, éppen
26 II, 72 | Az lesz az én nevem!~- Megbolondult, Miksa? - szólalt meg az
27 II, 72 | önnek adom a leányomat.~- Megbolondult ön? - pattant föl a képviselõ
28 II, 113| A nõk távoztak.~- Apád megbolondult - mondá a mama -, megártott
29 II, 130| Én? az ön foglya? De hát megbolondult ön?~- Kérem, ha gorombáskodni
30 II, 133| a havat?~- Nem lehet!~- Megbolondult maga, Kampós? Hogyne lehetne?~-
31 III, 2 | megvenni a mostohafiamtól? Megbolondult az úr? Hallod-e, Imre, meg
32 III, 18 | Csath Gergely tökéletesen megbolondult a juhai miatt, hanem azt
33 III, 26 | azon hitben, hogy talán megbolondult.~- Hát a frakkomat kínálom -
34 III, 40 | ott volt a híres ezüstóra. Megbolondult az a vénasszony?~Egy utcakanyarodásnál
35 III, 47 | Nini, a vitéz Toldy Miklós megbolondult, beállott szárazdajkának.
36 III, 51 | Nini, a vitéz Toldi Miklós megbolondult, beállott szárazdajkának,
37 III, 80 | kaptunk szebbeket…~- Kit, mit? Megbolondult kend, spektábilis?~- Hát
38 III, 96 | csodálkozva a többiek. Azt hitték, megbolondult. De amint aztán magyarázni
39 III, 96 | tótoktól ezt a vármegyét. Hát megbolondult ez a Domine Béler Ferenc!
40 III, 118| ügyész ránézett, hogy talán megbolondult.~- Hát mért tett maga engem
41 III, 148| csodálkozva. Azt hitték megbolondult. De amint aztán magyarázni
42 III, 148| szaladgáltak a székvárosba. »Hát megbolondult ez a Dorogi? Hogy mer az
43 IV, 27 | csak gyertyát gyújtok.~- Megbolondult?~S eközben hallottam, amint
44 IV, 28 | felé fordult, hogy talán megbolondult a nagyeszû miniszter.~-
45 IV, 57 | mondták lihegve -, az óra megbolondult.~Az öreg Szontágh Márton
46 IV, 70 | mindet meg lehet ösmerni.~- Megbolondult keed! - nevettek a tanácsbeliek.~
47 IV, 107| Koczka Gáborra, hogy talán megbolondult.~De Koczka jól tudta, mit
48 IV, 107| tanakodának egymás közt. - Talán megbolondult a fejedelem?~- Hátha megesett
49 IV, 142| szerfölött megbotránkozék:~- Megbolondult maga, amice, hogy erre a
|