Rész, Fejezet
1 1, 1 | tapadva; elmondja, hogy Csillag Gábor kimenekedett a zsandár
2 1, 3 | fedél alá menekült az »Arany Csillag«-hoz, mert hát a barátság
3 1, 3 | százhússzor kell megfejni a »Csillag« tehenet. Nagyobb szám,
4 1, 12 | nedves füvekre, s két apró csillag gyulladozott a mennybolton.~
5 1, 13 | ha megkért volna is, ha csillag lenne a homlokán! Hogy gondolja
6 1, 13 | felhõk vágtattak és egyetlen csillag se volt, míg lent a földön,
7 1, 18 | tisztán ragyogott, mint két csillag. Mit tudta ez a két csillag,
8 1, 18 | csillag. Mit tudta ez a két csillag, hogy most borulat van?~
9 1, 22 | cudar, hadd süssön neked a Csillag korcsmárosné, mert tudom,
10 1, 26 | mocsárban, millió reszketõ csillag gyanánt. Õ pedig ment, ment,
11 1, 33 | fekete szemében egy-egy csillag égett.~Csak úgy hanyagul
12 1, 34 | lehullott a menyboltról egy csillag (ni, úgy segéljen, eltrafálta, -
13 II, 4 | összejön-e valaha a két csillag?«~Ezt persze csak Montedegó
14 II, 7 | hogy: »milyen tündöklõ csillag õméltósága az alkotmányosság
15 II, 13 | dicsõség, mi valál?~Hulló csillag...~Gazdag völgyek és bércek
16 II, 13 | amely világot ad; letûnt a csillag, mely fényével elönté a
17 II, 17 | hiszi magáról, hogy õ is csillag.~Az egyik égitest vonzódik
18 II, 21 | szeretetbõl a halál után? Csillag lesz, oh bizonyosan csillag,
19 II, 21 | Csillag lesz, oh bizonyosan csillag, mely az égbolton vigyáz
20 II, 21 | megy a sorsa? Ama számtalan csillag, mely oly mesés fénnyel
21 II, 21 | szürkületen átütõdõ esti csillag. Éppen e percben bukkant
22 II, 40 | mondá a költõ -; három csillag, mely egy pontra világít,
23 II, 60 | Az a fényes, az a ragyogó csillag, mely oly szépen tündököl
24 II, 60 | gondolatát. És a fényesen rezgõ csillag az ablakon át folyvást rászórta
25 II, 60 | be a szobát. És beszélt a csillag, lágyan, édesen, ahogy a
26 II, 60 | messze oda, hol a nagyon sok csillag ragyog. Ah, minõ szép volt
27 II, 60 | keresztül látta, hogy egy fényes csillag rezgõ sugaraival inti, hívja
28 II, 96 | rajta valamit? Mert van egy csillag, öcsém egy fényes csillag
29 II, 96 | csillag, öcsém egy fényes csillag azon a színpadon, amit még
30 II, 96 | ecsém. Az a mûvésznõ. Az a csillag, nem is egy, ha kettõ; a
31 II, 113| Ön az újonnan fölgyúlt csillag. Lelkesedéssel nézzük innen
32 II, 119| homlokán, s két bágyadt csillag a mellén. Miként fogod itt
33 III, 2 | egy széthasogatott üstökös csillag foszlányai lennének, pajkosan
34 III, 8 | a Józsefvárosban, a »Kék csillag«-nál néha-néha összejöttünk
35 III, 18 | Csath Gergely! - mondá a csillag. - Hát hogy jöttél ide,
36 III, 18 | csillagot.~Ejnye, de hitvány csillag ez, gondolja magában Gergely,
37 III, 18 | mellén.~- Hova megy kelmed, Csillag bácsi? - szólítja meg Gergely.~-
38 III, 18 | nem messze van a Berenice csillag, vagyis ahogy az égben hívjuk:
39 III, 18 | támadt az égbolton… az apró csillag szállt, szállt lefelé…~Csath
40 III, 88 | boldogok álmát a hajnali csillag feljöttéig, amikor aztán
41 III, 148| füstoszlop, melybõl ezernyi csillag röpül sebesen az égnek.~
42 IV, 37 | ösmerte az egész világ, mint a Csillag Anna hosszú haját.~De nem
43 IV, 57 | el nem mondtak, a két égõ csillag, a két szem lázas ragyogása
44 IV, 99 | van az a kis eleven szemû csillag… Látjátok ott azt a csillagot
45 IV, 99 | Mellette balról van a másik csillag, az a bágyadt. Látjátok-e
46 IV, 99 | No hát az a petrence csillag. A két csillag között a
47 IV, 99 | petrence csillag. A két csillag között a kellõ középrõl
48 IV, 99 | volt pontosan a gázló a két csillag között.~Szerencsésen eljutottam,
49 IV, 101| gyulladozott egy virgonc csillag. Nézte a csillagot, de az
|