Rész, Fejezet
1 1, 1 | hallotta beszélni Gyurka bácsit. Mintha azok közül a nagy
2 1, 2 | most kellett volna Stofi bácsit megnézni, olyan kék lett
3 1, 3 | felemeli a földrõl Marci bácsit, ki lassankint visszanyeri
4 1, 3 | sûrûjébe, otthagyva Tamás bácsit, ki csak úgy félbajsza alól
5 1, 3 | nem látta-e valaki Marci bácsit? Aki látta és biztos hírt
6 1, 12 | patália; legelsõbb Dobos bácsit szidta össze, kivel szörnyen
7 1, 13 | kérdezgették: »Ki bántotta a bácsit?« Druzsba megbotránkozott
8 1, 13 | tintát kért:~- Vezesd el a bácsit az írószobába, Micike!~Útközben
9 1, 14 | kereste föl a házban Dani bácsit, hogy megszuttyongassa:~-
10 1, 14 | nappaliban találta Dani bácsit és a madame-ot. Izgatottan
11 1, 24 | képezve.~- Halljuk Bogozy bácsit. Halljuk a malacok szerelmét,
12 1, 25 | jobbra-balra.~- Vegyék meg Rákóczi bácsit.~- Hogy adja picikém?~-
13 1, 25 | szó megszelídítette Ákos bácsit, türelmesen nyújtotta oda
14 1, 26 | most hallgassuk Borcsánszky bácsit.~Borosánszky emelkedett
15 1, 33 | várja már nagynehezen Fili bácsit. Kampát, métát, duplext
16 1, 35 | magam, a harmadik, hogy a bácsit elõkészítsem.~- Lehet-e
17 II, 1 | mellett a neveiknek sem. János bácsit »puhaszívű«-nek hítták,
18 II, 1 | kemény ember végignézte János bácsit, s a falu házánál egybegyűlt
19 II, 1 | tönkrejutni a szegény János bácsit.~Ami kevés pénzecskéje volt,
20 II, 1 | jártak oda vigasztalni János bácsit, felszolgálni a beteget,
21 II, 1 | odafektették melléje János bácsit is: a bánat vitte oda. Az
22 II, 4 | mint hogy õ sem ösmeri a bácsit, mire az kénytelenítve lett
23 II, 4 | azonban minden gúnyja Stofi bácsit illette, ki olyan savanyú
24 II, 4 | a belsõ szobákba, Zsiga bácsit felkeresni. Azzal legalább
25 II, 4 | Ki látta már a jó Szigeti bácsit »Falstaff« szerepében? Aki
26 II, 4 | látta - nem a jó Szigeti bácsit, hanem - Falstaffot.~- Tyû!
27 II, 5 | gondolatra vitték Ezékiel bácsit, hogy itt fölfelé kell menni
28 II, 5 | a nagy szerencse Ezékiel bácsit feltalálni. A krumpliverembõl
29 II, 6 | komolysággal nézte végig Sramko bácsit.~- No, adja ide már valamelyiket.~
30 II, 6 | tréfálta meg a jó Sramko bácsit megint, s most az egyszer
31 II, 6 | bonyolítá szegény Sramko bácsit. Szegény tatár!~Nagy malõr
32 II, 7 | ki nem ösmerné »Kelemen bácsit«? Elõször is azt a kedves
33 II, 7 | is azt a kedves Kelemen bácsit, kinek mosolygó ábrázatával
34 II, 7 | rimánkodásra hazabocsátotta Ákos bácsit, olyan volt mindkettõnek
35 II, 7 | ostoba szójárásával Ákos bácsit.~Hanem az meg is bosszulta
36 II, 8 | beszélyeim alakját, a jó Stofi bácsit.~Tartoztam neki ezzel a
37 II, 71 | kérdém mosolyogva Muki bácsit, amidõn elbeszélésével idáig
38 II, 77 | Tiszteltetem, édes fiam, Dobos bácsit.~Szegény Dobos bácsi pedig
39 II, 78 | én mégis körülnéztem Ákos bácsit, s meglepetve látom, hogy
40 II, 117| szögrül-végre kikérdezte Pali bácsit, hogy odahaza mi újság,
41 III, 15 | másik a másikra.~Mikulás bácsit szentnek festik a képeken.
42 III, 40 | megnézem hátulról Ujlaki bácsit, hát csakugyan ott fityeg
43 III, 43 | várja nagy aggódva a doktor bácsit, akármilyen sebesen jön
44 III, 62 | Mivelhogy divatban van Ernyeczky bácsit bosszantani, ahol csak lehet,
45 III, 75 | még így beszélni Károly bácsit. Hiszen azelõtt mindég bizonyos
46 III, 116| Nehezen várta már Sándor bácsit - folytatám csak azért,
47 III, 128| rokonomat, Naszay Gergely bácsit; köszöntem neki nyájasan,
48 III, 148| imponált. Csapó Gergely bácsit lelkesedéssel választották
49 IV, 6 | el a nyakáról a Czingeri bácsit, akit õ ki nem állhat.~Birike.«~
|