Rész, Fejezet
1 1, 1 | tíz-húsz bokrétát is kapott tõlük, de õ csak egyet tûzött
2 1, 1 | jó volna-e megszabadulni tõlük, visszatérni a nyugalmas
3 1, 3 | jött. Péter megkérdezte tõlük:~- Ugyan atyafiak, mi történik
4 1, 9 | szemeivel. Még most is borzadok tõlük.~- Úgy, úgy… ön tehát nem
5 1, 9 | S vajon fáj-e valamije tõlük?~XXI. FEJEZET~Mikor a három
6 1, 11 | Találtak valamit? - kérdé tõlük tompán, majdnem félénken,
7 1, 12 | alföldi sík csak nem akart tõlük elmaradni. Pedig az akkor
8 1, 12 | barátaiért mindent megtett, de tõlük soha semmit nem kívánt.
9 1, 13 | Jahodovska nem messze állt tõlük, beszélgetésbe merülve Tibuly
10 1, 17 | tudomásom szerint nincsenek, de tõlük eredõ hamis pénzeim vannak,
11 1, 18 | lakik, csak egyet nem szabad tõlük kérdezni: Igaz-e, hogy kánikulában
12 1, 20 | patkányok is tanulhatnának tõlük. Természetes, hogy a menyecske
13 1, 23 | egyszer csak elfog a csömör tõlük s megszáll valami csodálatos
14 1, 23 | addig a Piroska elódalgott tõlük az indaborított terület
15 1, 25 | még akkoriban beszélgetni, tõlük kérdezõsködni - most már
16 1, 33 | õsszel virágmagokat hozni tõlük az asszonynak.~Fili most
17 II, 15 | még most is nagyot hallok tõlük a balfülemre...~Rossz munkánk
18 II, 26 | megszabadítom a nagyságos urat tõlük, ne szemeteljenek itt úri
19 II, 37 | neki, hogy fáj megválnia tõlük. Úgy érzi, minden öröme
20 II, 54 | hogy meg fogok gyógyulni tõlük. Az Anna is látta...~(Anna
21 II, 68 | félmesszelyekkel, míg egészen elgyengül tõlük, feje és karja lankadtan
22 II, 70 | míg az õ jövõje viszont tõlük.~De most már mi tehetné
23 II, 80 | szivarok: olajfestéket köpköd tõlük. Zichy Miska már szerzõdtette
24 II, 95 | A másik kislány megállt tõlük vagy tíz lépésnyire, - s
25 III, 1 | semmit sem képes megtagadni tõlük, azok pedig eleget kérik,
26 III, 1 | februárban is majd megolvad tõlük; mert nem kell ám azt bolond
27 III, 2 | Vér Klára arca pirosodik tõlük.~Észreveszik… hogyne… az
28 III, 2 | azt az egyet neheztelem tõlük, hogy az én lovamat nem
29 III, 25 | És vidám lett az udvar tõlük, a korhely szûcs labodával,
30 III, 43 | kezdik.~Eleinte még borzad tõlük. Ki tudja, kinek a foga,
31 III, 51 | haláluk után meg a nép vesz el tõlük sok mindenfélét.~Vitéz Toldi
32 III, 83 | megperzselõdve sercegett tõlük, kellemetlen szagot árasztva.~
33 III, 83 | embernek hajaszála meredezett tõlük. Veresnének egyszer azt
34 III, 109| telegramot. Mindig félt tõlük.~A nagyobbik fia sürgönyzött.~»
35 III, 129| Hogyan szabaduljak meg tõlük. Pedig milyen szépen volt
36 IV, 12 | követelte folyton vissza tõlük.~Csicsó volt az akkori erdélyi
37 IV, 41 | idegen, s úgy mentem el tõlük másnap a fogatjukon, mint
38 IV, 41 | igazán? No, ez eredeti ötlet tõlük!~- Innen kérik meg a jó
39 IV, 45 | szikladarab elcsörtetett messze tõlük még alábbra, egész a völgybe,
40 IV, 49 | elménckedett Hebeley. - Elég szép tõlük, hogy a bõrüket rátestálják
41 IV, 55 | tisztek lévén, nem kellett tõlük tartanom.~- Én a koronát
42 IV, 66 | korhellyel?~- Szökjünk meg tõlük! - indítványozta az orgazdasággal
43 IV, 123| tudni? Tán kérni akarsz tõlük?~- Dehogy - ellenveté hevesen,
44 IV, 127| ki a napvilágra? - kérdé tõlük az ámuló Botházi, - ti volnátok
45 IV, 138| ember feje szinte gõzölög tõlük. Mindenütt látja õket -
46 IV, 144| szinte dobog a föld. Rezseg tõlük az egész udvar, hápogva
47 IV, 147| Vilóczyaktól kaptuk mi. Tõlük való a jószágunk is. Most
48 IV, 151| hogy a Bercié, elvettem tõlük és visszahoztam.~A feleségem,
|