Rész, Fejezet

 1   1,  1  | emberséggel akarok cselekedni s megmondom magyarán, hogy ne is járkálj
 2   1,  2  | padozatra.~- Mit akarsz?~- Majd megmondom.~És levett a szegrõl egy
 3   1,  4  |     Hogyan lehet az?~- Mindjárt megmondom. Hallja az éjféli kakaskukorékolást
 4   1,  8  |     Hogyan lehet az?~- Mindjárt megmondom. Hallja az éjféli kakas
 5   1,  10 |   kofferben. Hanem azt az egyet megmondom, öcsémuram, hogy a major
 6   1,  10 |     vettem be. Majd ha bejövök, megmondom az ultimátumot. Értette?~
 7   1,  11 |        éppen meg akarják tudni, megmondom én, hol van a tarka harisnya -
 8   1,  12 |         lenni, akkor aztán majd megmondom a többit.~Dobosné összecsapta
 9   1,  12 |         rá. Elmegyek hozzád, és megmondom az igazat.~A vendégek mosolyogtak,
10   1,  12 |      Udvari dobosom,~Most néked megmondom:~Ne úgy verjed, mint eddig:~»
11   1,  13 |     maga a keresztapám, magának megmondom az igazat. Ösmerte azt az
12   1,  13 |        úgy a dolgot, ahogy van. Megmondom az igazat, hiszen maga jót
13   1,  18 |        megnézlek az ablaknál és megmondom, hogy tied lesz-e a Bogárka.~
14   1,  18 |     hoztam. De jól eltegye, azt megmondom.~Körmöczy átvette a lapot
15   1,  21 |         hát ez is jó lesz. Majd megmondom az éhes napszámosoknak,
16   1,  24 |        ki.~- No, hát akkor majd megmondom én.~S ezzel szólásra emelkedett,
17   1,  26 |         találmánya. Hanem elõre megmondom, hogy nem újságba való.~
18   1,  26 |        mert jóért jót várj, hát megmondom magának, hogy van annál
19   1,  26 |       neked tetszik, de én majd megmondom az utolsó szót, és az lesz
20   1,  27 |     csak, Gilagó. Majd mindjárt megmondom, Gilagó. Meg ne moccanjatok.~
21   1,  28 |   táplálkozol. Ha más nem meri, megmondom neked az igazat. Nem etted
22   1,  29 |         mit csináljatok, de azt megmondom, hogy szoba legyen. Lökjetek
23   1,  31 |        mit csináljon?~- No, hát megmondom kendnek. Vegye a bicskáját
24   1,  31 |          És ami azt illeti, hát megmondom magyarán, ez már az Istentõl
25   1,  33 |         meg! Ne okoskodj!~- Hát megmondom; ha behunyod a szemedet,
26   1,  34 |   megtudom, ha megmondja.~- Hát megmondom. Én mindent tudok. Olvastam
27  II,  3  |    szoba szögletébe.~- Már csak megmondom, öcsém, hogy min nevetnek
28  II,  10 |         senki se irigyelje, hát megmondom, hogy orvosságot, de hogy
29  II,  10 |      Nagyszerû tervem van vele: megmondom neki, hogy te is itt vagy
30  II,  38 |         kedved?~- Én, én igazán megmondom, én királyné vágynék lenni,
31  II,  65 |          De ha nem kérdezik is, megmondom, mert Butykos Gábor uramnak
32  II,  94 |        nincs bátorságom.~- Majd megmondom én neki holnap.~De bizony
33  II,  117| díszbált adunk, Sir... mindjárt megmondom önnek... Sir Neczpály tiszteletére.~
34 III,  19 |        azt nem érthetitek, majd megmondom nektek magyarul. Fiúk, ha
35 III,  44 |  kiáltotta utánunk -, hanem azt megmondom, visszahozzák ám fordulókor
36 III,  49 |        Az enyim volt. Hanem azt megmondom, hogy azt a gyereket elvidd
37 III,  49 |        öreg; hanem azt az egyet megmondom, hogy az »igazi« mégis ez
38 III,  94 | magadnak is eszed, de azt elõre megmondom, hogyha valami rossz támad
39 III,  124| tetszésed szerint. De azt elõre megmondom, hogy csak a keresztes helyeket
40  IV,  20 |     Azokból nagyon szívesen. De megmondom neked õszintén, hogy a nagy
41  IV,  48 |       holnap eljön hozzánk, hát megmondom a San Franciscó-i vasutat.~
42  IV,  55 |      titkolózol elõttünk.~- Hát megmondom nektek õszintén, de esküdjetek,
43  IV,  91 |        reszketeggé válik:~- Hát megmondom nektek õszintén - suttogja
44  IV,  97 |    mindenekelõtt tudnunk.~- Jó. Megmondom.~De mintha egyszerre elvesztette
45  IV,  97 |       egyet lépett elõre.~- Hát megmondom. Azért vettem ki az albumból
46  IV,  123|         van vele.~- Ugyan mi?~- Megmondom neked bizalmasan. Egy szegény
47  IV,  127|        mi szó, neked bizalmasan megmondom, Majláth István uramból
48  IV,  132|      hánykolódol apjuk, mert én megmondom az igazat a doktor úrnak.