Rész, Fejezet
1 1, 13 | finom öltözékû úr ment fel a lépcsõkön s minthogy Druzsba tanár
2 1, 14 | fölháborodva: »János, vezesse le a lépcsõkön ezt az urat!«~Eszter habozott,
3 1, 14 | Ruganyosan haladt fel a lépcsõkön, a kardja vígan, hetykén
4 1, 14 | leszek.~Eszter elkísérte a lépcsõkön egy darabig, aztán fölszaladt
5 1, 14 | Mintha lépteket hallana a lépcsõkön a padlás-szoba felé. Semmi
6 1, 18 | ott künn lefelé menet a lépcsõkön kiáltozta rekedten:~- Majd
7 1, 20 | akár az alvajáró, lefelé a lépcsõkön, roskatag léptekkel, lassú
8 1, 29 | lehetett lábcsoszogásokat a lépcsõkön; tip-top, az urak mennek
9 1, 29 | reggelizzünk együtt.~Lementek a lépcsõkön. A sarkantyúpengésre, mint
10 1, 34 | hogy ki jusson fel elõbb a lépcsõkön a pénztárhoz. Az erõs öklûek
11 II, 4 | segítik levezetni a meredek lépcsõkön - melyekrõl a sok szép zöld
12 II, 15 | parasztosan gyalog fel a lépcsõkön a termekbe. Kerestük Schlikket.
13 II, 34 | macska utánam jött a meredek lépcsõkön, s én csaknem hanyatt-homlok
14 II, 35 | halálos veszélyben. Tanú a lépcsõkön fölfelé haladt. Miután az
15 II, 35 | feleselést és lármát hallottak a lépcsõkön, s midõn betörtek a lakásba,
16 II, 35 | sajátságos hang, mely a lépcsõkön volt hallható. Az õrültek
17 II, 35 | a szobából, leszaladt a lépcsõkön és egy szerencsétlenségre
18 II, 35 | szavak, melyeket a betörõk a lépcsõkön hallottak, a francia ijedt
19 II, 38 | kiment az udvarra. Amint a lépcsõkön leért, a sötétben egy futó
20 II, 40 | látta, hogy az lemenve a lépcsõkön, a házmestertõl élénken
21 II, 45 | engedelmeskedni kellett; levezették a lépcsõkön s beültették egy ott készen
22 II, 50 | dünnyögve távozott le a lépcsõkön, csak alul állt meg kissé,
23 II, 72 | Pallérral Pukovicsékhoz ért. A lépcsõkön a hölgyekkel találkoztak,
24 II, 85 | a [!] legelõl. S mire a lépcsõkön kivont kardjainkkal fölfelé
25 II, 99 | áhítattal kísérte föl a lépcsõkön.~Ez hát a „hidegajkú miss”,
26 II, 99 | teszem azt most hangzik a lépcsõkön, Dick közelgését jelentve.~
27 II, 99 | Szántszándékkal lassítá lépteit a lépcsõkön, azon lépteket, mik már
28 II, 99 | elszakadva fölfelé botorkált a lépcsõkön.~Ott fönt ágyában pedig
29 II, 113| léptekkel haladva föl a lépcsõkön.~Domándyné látta a hintót,
30 II, 117| álmodom hát.~Miklós lement a lépcsõkön, s egy bécsi udvari kocsi
31 II, 120| mikor aztán újra lement a lépcsõkön s könnyei felszáradtak,
32 II, 122| a szobából, leszaladt a lépcsõkön könnyû perkál ruhácskájában,
33 II, 123| hahotára fakadva szaladt fel a lépcsõkön, hol atyjával találkozott.~-
34 II, 127| áhítattal kísérte föl a lépcsõkön.~- Ez hát a »grajzlerajos
35 II, 127| aminõ teszem most hangzik a lépcsõkön, Miska bácsi közelségét
36 II, 127| Szándékosan lassítá lépteit a lépcsõkön, azon lépteket, melyek már
37 II, 127| elszakadva fölfelé botorkált a lépcsõkön.~Ott fönt ágyában pedig
38 II, 136| Szomorúan tántorgott ki a lépcsõkön és ott összerogyott.~- Kelj
39 III, 8 | dünnyögé Kupcsik úr, mialatt a lépcsõkön felment:~- Pedig a rossz
40 III, 59 | szemekkel csoszogott le a lépcsõkön.~- Mivel érdemlettem, mivel? -
41 III, 79 | ajtót, úgy rohantam le a lépcsõkön. Az utcán belevetettem magam
42 III, 90 | titkár majd feltaszított a lépcsõkön, és nem is köszönt. A kapusnak
43 III, 144| Örömreszketve vitte lefelé a lépcsõkön a szobájába.~Most tudódik
44 IV, 85 | Örömreszketve vitte lefelé a lépcsõkön szobájába.~De hátha nem
45 IV, 93 | megszegett fejjel ballagott le a lépcsõkön, mert õ, még ha karóba húzzák,
46 IV, 97 | erõs »kip-kop« hangzott a lépcsõkön. Két famankóján érkezett
47 IV, 100| és éppen megyek lefelé a lépcsõkön, mikor szembe jön az öreg
48 IV, 150| aztán felhozták a ládát a lépcsõkön, minden szív gyorsabban
|