Rész, Fejezet
1 1, 1 | fakó!… köd elõttem, köd utánam!…~*~Hej! nem olyan ám igazán
2 1, 1 | társai segítségére siessen.~- Utánam! - kiáltá Rojtos Pista,
3 1, 2 | eljöttem, talán mindjárt utánam jönne, hogy visszaváltson,
4 1, 3 | asszony! Aztán jöjjenek utánam mindnyájan, te Péter, te
5 1, 3 | ajtaját.~- Jöjjön kegyelmetek utánam!~Marciék némán haladtak
6 1, 4 | kilopódzik innen s lejön utánam a kertbe. Várni fogom a
7 1, 4 | golyóra van töltve. Jöjjön utánam!~Karczy szótlanul követte.
8 1, 8 | kilopózik innen s lejön utánam a kertbe. Várni fogom a
9 1, 8 | golyóra van töltve. Jöjjön utánam!~Karczy szótlanul követte.
10 1, 12 | oda. Így is lett, a mackó utánam rohant, fogvicsorgatva bár,
11 1, 14 | barátom. Te csak lépkedj utánam. Ni, itthon is vagyunk már,
12 1, 14 | átugrottam a temetõ rácsán, õk is utánam, akkor, nagy szorultságban,
13 1, 15 | Jöjjenek kegyelmetek utánam; sohase törõdjenek a virágokkal.
14 1, 18 | Azt, amit mindjárt te is utánam csinálsz; készülök haza.~-
15 1, 20 | fuss hát!~- Maga se fusson utánam.~- Hát nem akarsz bevárni?~-
16 1, 22 | mondá a doktor.~- Jöjjön utánam!~A boszorkány bevezette
17 1, 23 | látszik a vándornak: jer utánam!~Valóságosan bolond lettem
18 1, 23 | Mi lelt téged? - morogta utánam az öregem. - Megkergült
19 1, 23 | szívemre tapasztottam, hogy az utánam jövõk ne hallják a rettentõ
20 1, 23 | beszélgettem, röstellt - úgymond - utánam jönni (ami nem is csoda,
21 1, 24 | elõl a bokrétás bottal.~Utánam a menyasszonyt vezette Domoróczy
22 1, 29 | soká tart. Hát csak tessék utánam felfáradni.~Elöl ment a
23 1, 29 | leány. - Nem szeretem, ha utánam leselkednek, érted-e… Pszt!?
24 1, 32 | támadni. Én erre menekülök, õ utánam, futok bokron, virágon keresztül
25 1, 34 | valamit gyûjtök, ha marad utánam valami, az mind Katicáé.«~
26 1, 34 | gyere be a vizit-szobába utánam. Szükségem van rád.~Zsuzsi
27 1, 35 | eleresztésénél mûködik, lóháton utánam nyargal jelenteni, hogy
28 II, 2 | mindig elõbbre, elõbbre.~- Utánam, fiúk! Teringette, már bomladoznak
29 II, 5 | én már átjutottam. Csak utánam! Jól van no... Mehetünk.
30 II, 5 | vigyázva, magyarok! Elõre! Utánam! Mellettem... Jobbra nézz!
31 II, 14 | kérdezni? Aha, csirke... Tessék utánam jönni!~Elértünk a »Három
32 II, 15 | kiáltott:~- Lóra! Elõre! Utánam!~Mint mikor egy tenger mozdul
33 II, 17 | emeljétek fel Lojzit és hozzátok utánam.~Ezzel aztán bevittük a
34 II, 25 | hazulról; egypár kutya ugatott utánam, ez volt a búcsúztató.~-
35 II, 25 | élünk.~- Talán... - hörgé utánam, nem bírván kibontakozni
36 II, 34 | macska a házban mindenütt utánam járt. S ha az utcára mentem
37 II, 34 | jönni. Én megengedtem, hogy utánam jöjjön s az úton többször
38 II, 34 | voltunk lakni. A macska utánam jött a meredek lépcsõkön,
39 II, 36 | Látván engem arra elhaladni, utánam kiáltottak, hogy térjek
40 II, 61 | hova, esküdt úr? - kiáltá utánam a doktor.~- Rögtön elájulok,
41 II, 61 | veled.~Azzal durva kacajjal utánam jött s barátságosan átölelve,
42 II, 112| kétségbeesett szenvedélye hajtotta utánam. Átkozott legyen az a kéz,
43 II, 112| szomszédban volt a hálószobája. Utánam jött a kertbe s meglátott
44 II, 113| Miskám. Ha valaki kérdez utánam, mondjad, hogy nem lakom
45 II, 119| oldalról is leselkednek utánam. Olyan vagyok, mint az üldözött
46 II, 134| alispán ment, én utána, utánam pedig tarsolyosan, kardosan
47 II, 135| Akárki kérdezõsködik is utánam, mondjátok, hogy még nem
48 III, 1 | hogy ezt eldisputáljam az utánam következõ nemzedéktõl; mert
49 III, 4 | De én még a konyhába is utánam hallottam…~»Ej, ej, vigyázzon,
50 III, 19 | nem bánom, ha nem marad is utánam semmi vagyon. A legnagyobb,
51 III, 28 | kínáltak egy pohár borral. Utánam hozta a kántor a konyhába,
52 III, 37 | illik ám, ha azt kiabálod utánam, mint tegnap is tetted,
53 III, 50 | hahó! - kiáltá egy hang utánam.~Megfordultam. A tiszteletes
54 III, 50 | kis Viki!~Az még mindig utánam nézett, s míg Biri a sírt
55 III, 64 | Pszt, Imre… pszt! Rögtön utánam jöjjön ki lábujjhegyen,
56 III, 65 | Most pedig jöjjenek már utánam, ha már így van.~Heves disputáló
57 III, 102| én hazakísérem magokat, utánam igazítom szekereimet, ott
58 III, 102| Úgy is lett: a szekerek utánam jöttek lassan, én pedig
59 III, 127| Haza vigyem, mi?~- Hozza utánam a színházhoz - mondám rekedten. -
60 III, 128| haladtunk, hangzott fel utánam egy »hahó, hahó« kiáltás.~
61 III, 128| Naszay Gergely bácsi kiabált utánam. Eszébe jutott valami:~-
62 III, 128| érzéketlen hangon süvítette utánam. S én elhatároztam, hogy
63 III, 148| asszony tudakozódott ma utánam?~S a Dorogi arcán piros
64 IV, 1 | Érzékeny fiú - dörmögte utánam a konziliárius, s elkísért
65 IV, 13 | felhúzta a ruháit, s elindult utánam folytonos sóhajok közt…~-
66 IV, 27 | amint az ajtó bevágódott utánam, a hideg széláramlat elfújta
67 IV, 41 | az ablakból, Gyuri pedig utánam is kiabálta: »Elvárlak,
68 IV, 63 | minduntalan azt kiabálták utánam lenézõn, gúnyosan:~- Mek-mek-mek!~
69 IV, 69 | van ez õrülve? Egy cívis utánam is kiáltotta egyszer gúnyosan:~-
70 IV, 84 | lett, futottam, a medve utánam (szinte éreztem már a forró
71 IV, 102| A két tanúm is mindjárt utánam jön, aki majd ellenőrzi
72 IV, 111| banda: »Csülökre, more, utánam.« A brügõst megpirongatta: »
73 IV, 129| tuszkolt elõre:~- Erre, erre, utánam, ott bent nézzük meg a portékát.~
74 IV, 129| fehérvári úton. A harang utánam zúgta:~Bim, bum! Bim, bum!
75 IV, 132| babonázva?~Az öreg, aki utánam kullogott, nevetve figyelmeztetett,
76 IV, 133| Csrip! csrip! hangzott utánam, amerre futottam, a fákról,
77 IV, 142| be a kancelláriába. »Jöjj utánam« - mondá a fiúnak. Ott bent
78 IV, 152| két szárnya, s Barcsóné utánam kiáltotta:~- Ügyész úr,
79 IV, 152| Veres Sárkány«-hoz.~Barcsóné utánam süvítette:~- Tiszteltetem
80 IV, 152| tántorgó lábakkal; ismerõseim utánam néztek, hogy mi lelt. A
|