Rész, Fejezet

 1   1,  3  |            ebben meg nem gátolja a fal) és nézett, nézett rája
 2   1,  9  |        terem egy-egy szögletébe, a fal felé fordulva… S mindenik
 3   1,  9  |        terem egy-egy szögletébe, a fal felé fordulva, s mindenik
 4   1,  15 |             A prímás tanult a négy fal közt, és semmi hír sem szivárgott
 5   1,  17 |      visszaült az elõbbi helyére a fal melletti lócán; templomi
 6   1,  17 |          olyan sápadt lett, mint a fal.~Ott ült az oda felmászott
 7   1,  19 |      azután oly fehér lett, mint a fal.~- Jól van - szólt rekedtes
 8   1,  20 |            van közöttünk.~- Melyik fal?~- Hát a kocsmábajárás.~-
 9   1,  22 |           olyan fehér lett, mint a fal, a foga összevacogott s
10   1,  22 |        egyetlen szobából állott. A fal mellett köröskörül tyúkok
11   1,  22 |            arca fehér lett, mint a fal, ajkai reszkettek, a vér
12   1,  23 | széthíresztelik. Nemesemberek négy fal közt végzik az ilyen dolgaikat.
13   1,  23 |           a falba verni, de csak a fal bánná meg és a fejem. A
14   1,  25 |         sarjával. Elsápadt, mint a fal, és ajkai remegtek.~Mintha
15   1,  25 |            is, de csak otthon négy fal közt, a könyvei mellett.~ ~
16   1,  25 |             s nem erõsség már az a fal senkinek.~Nézzünk egyebüvé:
17   1,  27 |        tette hozzá fehéren, mint a fal -, ha odaütõdöl valamibe
18   1,  33 |          sápadt volt hozzá, mint a fal. Aztán felugrott, sétált
19   1,  34 |            megnyúlt, fehér, mint a fal, csak a fekete szeme égett,
20   1,  34 |       Kolosy is fehér lett, mint a fal, s rohant ki az ajtón, megnézni,
21  II,  5  |        kitalálásán, és befordult a fal felé aludni.~Az Attila gyerek
22  II,  7  |         erre az én emberem, mint a fal.~»Diable! Mit mondasz? szent
23  II,  7  |     ablakától le a földig az egész fal összevissza volt csepegtetve
24  II,  14 |           olyan fehér lett, mint a fal.~- Az én számaim, valóságos
25  II,  15 |          volt. Erõs, vastag volt a fal s nem engedett a lövéseknek;
26  II,  34 |       megnézni a romokat. Egyetlen fal kivételével az egész ház
27  II,  34 |           romban hevert. Ezen álló fal nem valami erõs, közfal
28  II,  34 |            tulajdonítottam, hogy a fal frissen volt meszelve. Nagy
29  II,  34 |         figyelmemet. Odamentem s a fal fehér oldalán bemélyedve,
30  II,  34 |         javításkor betöltöttek s a fal többi részével egyenlõvé
31  II,  34 |           kéz dolgozott a falon. A fal egész összefüggõ darabban
32  II,  85 |            körös-körül olyan magas fal szegélyzi, hogy tán vége
33  II,  115|         elerõtlenedtek, ledõlt egy fal mellé s megpróbálta, hátha
34 III,  1  |         terem egy-egy szögletébe a fal felé fordulva, s mindenik
35 III,  4  |       voltam az ördöghöz, csak egy fal választott el tõle, máskor
36 III,  27 |        sokszor odahurcolták a négy fal közé, míg aztán a nagybácsi
37 III,  60 |             Az az árnyék nemcsak a fal fehérségébõl nyel el egy
38 III,  84 |                               NAGY FAL, NAGY ÁRNYÉK~1883~Egy jó
39 III,  84 |      árnyék, amit oldalvást a nagy fal vet az útra. Az árnyék miatt
40 III,  84 |       Hiszen láthatta, hogy a nagy fal nagy árnyékot vet…~- Elösmerem
41 III,  110|         olyan ember, akit a farkas fal föl: nem marad meg belõle
42  IV,  12 |         már rom, évrõl évre fogy a fal fent, de majdnem arányosan
43  IV,  101|          olyan sápadt lett, mint a fal, majd vörös, mint a skarlátposztó,
44  IV,  129|           földön, semmire mállva a fal mentében, mintha pusztán
45  IV,  132|            behunyta a szemeit és a fal felé fordult, annak a jeléül,
46  IV,  142|     Klamarik úr fehér lett, mint a fal; a fogai vacogtak:~- Istenem,
47  IV,  152|          hopp, kijött a lánc.~De a fal is vele dõlt, a fallal pedig
48  IV,  152|        Olyan sápadt lettem, mint a fal. Barcsó itt a mi utcánkban!