Rész, Fejezet
1 1, 4 | mondja el nekem azokat.~Erzsi nem felelt. Tompa érzéketlenségbe
2 1, 4 | soha nem! - kiáltott föl Erzsi szenvedélyes, kitörõ hangon.~
3 1, 4 | Édesapával mindent rendbehoztunk.~Erzsi nem felelt. Az ügyvéd közelebb
4 1, 4 | melyiknek számítgatott?… Erzsi még mindig nem felelt. E
5 1, 18 | mutatta be társát az öreg.~Erzsi kisasszony gépiesen biccentett
6 1, 18 | kaland hõsnõje Borcsányi Erzsi volt, az õ süket nénikéjével.
7 1, 18 | töltött káposztából!… Hej, Erzsi, Erzsi! Miért nem kínálod
8 1, 18 | káposztából!… Hej, Erzsi, Erzsi! Miért nem kínálod a szomszédodat?~
9 1, 18 | köd utána, viszi, viszi…~- Erzsi kisasszony, ön talán haragszik,
10 1, 18 | Borcsányi. - Gyere fiam, Erzsi, borogasd szegény nénédet.~
11 1, 20 | souper-csárdás után:~- No, Erzsi kisasszony, ha az Isten
12 1, 20 | vége jó, minden jó«, de Erzsi új szalmacsomót lökött a
13 1, 20 | lehet azt észrevenni az Erzsi nyakán. A tündérárok kezdeténél
14 1, 29 | Csak nem azt gondolod, fiam Erzsi, hogy értik egymást a Zsuzsival.
15 1, 29 | parádé! - dünnyögött közbe Erzsi érdes kacajjal.~A többi
16 1, 29 | Matykó is kezet csókolt neki, Erzsi a lámpát vitte elöl, Matykó
17 1, 29 | mozdult meg az egész konyha, Erzsi, Borka, Ancsa, meg Klacskáné,
18 II, 113| megírva. Jó, hogy jössz, Erzsi, olvasd el te is, hadd gyõzõdjem
19 III, 2 | semmi; csak az, hogy én Erzsi vagyok, Bede Erzsi, mert
20 III, 2 | hogy én Erzsi vagyok, Bede Erzsi, mert tetszik tudni, a testvérem,
21 III, 2 | Mert már három év elõtt is Erzsi körül legyeskedett, de a
22 III, 2 | meghalt a szegény Bede Anna, Erzsi megint gazdagabb lett. Rátartó
23 III, 2 | öcsém! Éppen jókor jöttél: Erzsi fõzi az ebédet.~Csakugyan
24 III, 2 | elõtte termett.~- Tudod-e, Erzsi, miért jöttem? - kérdé halkan
25 III, 2 | benne késõbb nagy nehézség. Erzsi is akarta, az anyja sem
26 III, 2 | a kartali boltosnál Bede Erzsi; tulajdon az a pénz, melyet
27 III, 2 | talán azért is, hogy az Erzsi figyelmét oda vonja, mintha
28 III, 2 | szelídek voltak, Mudrik Erzsi rétjét bizony nem bántották,
29 III, 28 | A KÁNTOR-FIÚ~(Az Erzsi leány elbeszélése)~1882~
30 III, 28 | Itthon van-e a kántor, Erzsi fiam?~- Itthon van, János
31 III, 28 | de alszik.~- Költsd fel, Erzsi lányom, mert nagy dologban
32 III, 28 | ajtót, és kikiáltott: - »Erzsi, gyere be, gyújts gyertyát!«~
33 III, 28 | van… igenis. Eredj fiam, Erzsi, ezzel a nagy bankóval a
34 III, 72 | megharagszik, majd kibékül.~Tóth Erzsi ezalatt hetykén járt fel
35 III, 72 | udvari ember vagyok.~- No, Erzsi! - súgta Ács uram. - Kacsints
36 III, 72 | jószág! - suttogta Tóth Erzsi, s lépni sem mert odább,
37 III, 72 | Ács Mihály uram, de a szép Erzsi itt marad udvari dámának.~-
38 III, 72 | Így jött haza Ács uram Erzsi nélkül, de annál nagyobb
39 III, 87 | szemrevaló hajadon leánykából. Erzsi volt a nagyobbik és szebbik,
40 III, 87 | irigyeltük tõle.~Kivált Erzsi, ki most kettõztetett figyelemmel
41 III, 87 | nyugtalansággal.~A szép Erzsi még akkor is nevetett, mikor
42 III, 87 | kimondatom általa, miszerint az Erzsi leány tartozik engem holtig
43 IV, 57 | sebesen az óra. Hogy Grünblath Erzsi büntetésideje sebesen elfogyjon.~
44 IV, 126| minden szem megakadt az Erzsi nyúlánk termetén, almavirágszín
45 IV, 142| félteném az üdvösségemet, Erzsi fiam, ha tudnám, hogy úgyis
46 IV, 142| csípõs lenni:~- Ejnye, lelkem Erzsi, de korán kelhetett fel
47 IV, 151| kis parasztleány, Gernyei Erzsi, aki vagy harminc év elõtt
48 IV, 152| mosolyogni rá, mint a Bugyi Erzsi, a kasszírnõ az »Arany mécses«-
|