Rész, Fejezet
1 1, 1 | holdvilág is orgazdának csapott fel ezen az estén; bebújt
2 1, 1 | A legény örömreszketve csapott tenyerével kardjára; mert
3 1, 9 | zúgáson mintegy átszûrõdve csapott hozzám a gróf hangja: »Isten
4 1, 13 | a gyûlölet zöldes lángja csapott ki.) Pedig micsoda szent
5 1, 17 | vissza.~Barátságos meleg csapott ki belülrõl, az asztal meg
6 1, 18 | Körmöczy úr és az asztalra csapott az öklével. - Szegény húgocskámnak,
7 1, 20 | Ohó! (És Pista a homlokára csapott.) Hiszen nekem a rendezõket
8 1, 20 | Tenyerével izzó homlokára csapott, és állt, ott állt, mintha
9 1, 21 | még Pázmány Péter »cséppel csapott sárgalé«-nek nevezte az
10 1, 22 | haszontalan légy.~Pedig dehogy csapott belõle parádét Gál János.
11 1, 22 | Hangja gúnyolódó árnyalatba csapott át, sugár derekát begyeskedõn
12 1, 23 | villanatából valami zöldes láng csapott ki, olyan, minõ a bolygó
13 1, 23 | hazudtak.~Gáll uram nagyot csapott most tenyerével az asztalra.
14 1, 23 | diófánál Piroska hirtelen balra csapott, a zöldséges ágyak felé.
15 1, 23 | az a zsivány morva hogy csapott be a lucsivnai földekkel? (
16 1, 25 | közbeszólástól kifolyólag csapott fel mellette a lelkesedés
17 1, 25 | dörmögte az öreg és nagyot csapott a tenyerével a bõrülésre. -
18 1, 28 | és még egyszer a markomba csapott.~S mikor minden így meg
19 1, 34 | legyen társa, mire az parolát csapott.~- Eb, aki megbánja.~Persze
20 1, 34 | fenevad, s a tenyerével nagyot csapott az asztalra, hogy tányérok,
21 1, 35 | a Kozsibrovszky markába csapott. - Megvannak-e a telekkönyvek?~
22 II, 1 | újságon, hogy Péter katonának csapott fel. De hát hogy is illetõdött
23 II, 7 | fõcsendbiztost, amiért nagy lármát csapott a csend érdekében s goromba
24 II, 7 | repülni?~Majd homlokára csapott tenyerével, úgy hogy ezer
25 II, 7 | Az öreg Kelemen haragosan csapott kardjára.~- Én nem vagyok
26 II, 12 | hazátlanok.~Töhötöm kardjához csapott:~- Le velök! - kiáltá dühösen.~-
27 II, 12 | Másnap Álmos nagy lakomát csapott azon a helyen, hol most
28 II, 17 | sem!~Kutlik úr homlokára csapott, szemöldjeit felhúzta és
29 II, 17 | a kezével olyan alakban csapott az asztalra, mint mikor »
30 II, 24 | Az öreg fõispán haragosan csapott tenyerével az elõtte keresztben
31 II, 49 | olyan „magnum áldomást” csapott, hogy reggelre nem volt
32 II, 75 | feneket, hogy a magamnak csapott reklám ne legyen olyan szembetûnõ,
33 II, 99 | Egyik kezével homlokára csapott, másikkal pedig Edithnek
34 II, 127| Egyik kezével homlokára csapott, másikkal pedig Marinak
35 III, 45 | nagy tenyerével dühösen csapott a kocsi-ülésre.~- Meg kellett
36 III, 82 | néni fuldokló zokogásba csapott át, majd nekibõszülve kiáltott
37 III, 91 | Valami csodálatos melegség csapott meg. A pára szétoszlott
38 III, 115| Nem tért be sehova, nem csapott zajt, nem szólt senkinek.
39 III, 146| mondom.~S ezzel egész dühösen csapott a fiú kezére, mellyel a
40 IV, 25 | keresztbe fektetett kardjára csapott.~- Tisztelt megyei bizottság!
41 IV, 34 | A Duna felõl hûs fuvalom csapott el, széttépte a levegõben
42 IV, 68 | kanalaira?) Rettentõ patáliát csapott megérkeztekor a cselédek
43 IV, 96 | mindennek.~A fõkapitány dühösen csapott kardjával az asztalra.~-
44 IV, 100| elolvashassák.~Majd idegesen csapott ki egy ötöst.~- Nyomdahiba
45 IV, 101| beszélgetnének. Egy-kettõt csapott öklével a kapura:~- Hej
46 IV, 111| szakítván a nótát, a hóna alá csapott hegedûvel kivonult a banda
47 IV, 132| nehéz, fullasztó aromája csapott meg, melyet mintegy kalmírozni
48 IV, 142| olyan hirtelen a tenyerébe csapott a három százassal, szép
|