Rész, Fejezet
1 1, 4 | tartott meg az ártatlanság üde költészete.~Egy estefelé
2 1, 8 | tartott meg az ártatlanság üde költészete.~Bike uram éppen
3 1, 9 | reggelenkint beszivárgó üde lég tartja a lelket. S ez
4 1, 9 | lég tartja a lelket. S ez üde légnek okvetlenül a növényzet
5 1, 12 | Nesselroth Ágnes! Ha õ mondaná üde, nyájas hangjával: »Isten
6 1, 13 | ejtett el útközben.~Valami üde szellõcske jött vele az
7 1, 15 | tegnapi nap. Az arany tányér üde fényben bukkant föl újra
8 1, 15 | pompásan vette ki magát üde arcához a brokát szövetbõl
9 1, 15 | kapnának náthát; minden üde volt és friss, balzsamos
10 1, 17 | meghajolva, tejszín arcán üde mosoly. Fekete selyemszoknyája
11 1, 17 | hullámos hajból egyszerre üde ibolya-illat kezdett szétáradni
12 1, 17 | szép május hozza a maga üde, selymes légáramlatát akácvirágillattal
13 1, 18 | hogy itt van a Zsuzska!~Üde levegõ áradt be a nyitott
14 1, 20 | fekete árnyak. Valami sajátos üde illat párolog itt ki a bútorokból,
15 1, 21 | Sugár, vékony termetén üde frisseség, bûbáj ömlött
16 1, 23 | játszották a libát és a farkast. Üde gyermekhangon csengett a
17 1, 23 | pénzt. Verõfényes, de mégis üde nyári reggel volt a tegnapi
18 1, 23 | lilaszínbe játszó párákat. Oly üde, friss volt minden, semmi
19 1, 24 | girbegörbe és mégis édesen üde arcocskákkal.~- Özvegy Szlimóczkyné -
20 1, 24 | A gavallérok leugráltak, üde mosollyal, kifogyhatatlan
21 1, 25 | KK és RR-eket elfújta egy üde széláram. Képviselõpolgártársak
22 1, 29 | megfordult kissé, s egy édes üde arcocska lett látható. A
23 II, 9 | Elhagyni azt a levegõt, amely üde, édes, a többiért, ami mind
24 II, 18 | a föld. Felölti ünneplõ üde ruháját, haja, a százados
25 II, 29 | én ostoba! - kacag fel, s üde kacagása végig hangzik a
26 II, 60 | csonka.~A gyönyörû rétek üde zöld füvét, a kedves falusi
27 II, 87 | és szúnyog, a növényvilág üde illatot lehel a Püspök-kert-ben.
28 II, 97 | gyermekszobából. Olyan jó itt, olyan üde itt a levegõ. Igazítsd meg,
29 II, 99 | Az igen szép nyelv, Sir. Üde, mint a madarak csicsergése
30 II, 102| salakját.~Oh, hogy ilyen üde csöpp csak a Flóra leányainak
31 II, 104| viseltes kézikosárral, melybõl üde rózsabimbók kandikálnak
32 II, 138| szegedi »budai országút« - s üde, gömbölyû arcán egy bájos
33 II, 140| leánynak gondoltam. Oly üde arca volt, szemeibõl annyi
34 III, 1 | gyönyörû fejecskéjével és üde, csengõ hangján átkiált:~-
35 III, 1 | urunk.~Anika felkacagott. Üde nevetése olyan volt, mint
36 III, 1 | eljátszott vele, kezébõl etette, üde fûvel, drága sóval kedvezett
37 III, 1 | Oly szép, ragyogó, oly üde volt ez a mosoly, hogy Lapaj
38 III, 2 | kinyílt és a lány belépett. Üde légáramlat surrant be vele,
39 III, 24 | fekete szemekkel s azzal az üde, fehér arccal.~Sehogy sem
40 III, 102| Anna most felém fordította üde arcát, s kislányos bosszankodással
41 III, 116| halánték, a gödrös áll és az üde nyak még ingerlõ.~Rózsáné
42 IV, 32 | Kalapját levette, hogy az erdõ üde lehelete jobban hûsítse
43 IV, 125| gallyaikat, a jégcsapok csillogó üde pompában lógnak le az ereszekrõl,
44 IV, 128| ajtó. Szívem megdobbant. Üde fuvallatot éreztem besurranni
45 IV, 136| akkor igazán csak gyep volt; üde zöld fû termett rajta, nem
46 IV, 137| egyéniségteket, belelehelitek az üde hangot: addig az öregúr
47 IV, 148| szeretettel simogatta meg a Pali üde arcát.~Nagy zavarodás volt
|