Rész, Fejezet

 1  II,  34 |       most éppen eszembe jutott.~Plutó - ez volt a macska neve -
 2  II,  34 |           hanem bántalmaztam is. Plutó iránt azonban még mindig
 3  II,  34 | alkohollal a versenyt? - s végre Plutó is, szegény állat, most
 4  II,  34 |       kissé durcásabb lõn - maga Plutó is érezte kedélyhangulatom
 5  IV,  142|                                A PLUTÓ~1891~Sok megfoghatatlan
 6  IV,  142|         Jézus Krisztus -, mint a Plutó esete.~Gyerekkoromban magam
 7  IV,  142|      szerezte volna az a Plutót?~Plutó! De miért Plutó? Ki adta
 8  IV,  142|          Plutót?~Plutó! De miért Plutó? Ki adta neki ezt a furcsa
 9  IV,  142|      vigyorgott. - Azért, mert a Plutó istállójából való.~Majdnem
10  IV,  142|       részletek szivárogtak ki a Plutó felõl.~Körmöczy Mártonné
11  IV,  142|       mint a vereshagyma, hogy a Plutó tavaly télen a Luca-nap
12  IV,  142|       többen erõsítették, hogy a Plutó - csak álljatok oda közel
13  IV,  142| elõbb-utóbb úgyis hozzám kerül a Plutó bõre.~De a bõrcserzõ még
14  IV,  142|          Lólopásért.~Hol vette a Plutó nevû lovat? Ezen kérdésre
15  IV,  142|    zöldes szemei: »Az én uram, a Plutó áldjon meg, édes fiam, de
16  IV,  142|          simogatva mormogta: Gyí Plutó, gyí Plutó!~Hanem én sem
17  IV,  142|         mormogta: Gyí Plutó, gyí Plutó!~Hanem én sem voltam rest,
18  IV,  142|      falu felé.~Így lett enyém a Plutó. Ezt vallom eskü alatt és
19  IV,  142|   induljon Rékásra és hozza be a Plutó lovat mint bitang jószágot
20  IV,  142|         úgy hasba rúgta tegnap a Plutó, mikor hozzá akart nyúlni,
21  IV,  142|         csodálatos a dologban. A Plutó megette a két zsandárját
22  IV,  142|          is egy ördög dolgozik a Plutó mellett, de az egész pokol.
23  IV,  142|    minden a maga rendjén való? A Plutó egy közönséges ló, mint
24  IV,  142|     Majna zsandárt hasba rúgta a Plutó… Nos aztán? A zsandárnak
25  IV,  142|        hasával rúgta volna meg a Plutó lábát!… Dõreség! dohogta
26  IV,  142|          igen, szemlét tartani a Plutó fölött, szembeszállni a
27  IV,  142|         kínját, félelmét, hogy a Plutó a szeme elé kerül valahogy.~
28  IV,  142|      ostobaság! Oda is eljöhet a Plutó. Mást gondoljon ki, amice.~-
29  IV,  142|   alássan, hogy vagy nem ördög a Plutó és akkor kár olyan szép
30  IV,  142|        szavával ráhagyta, hogy a Plutó azonban mégsem egészen tiszta
31  IV,  142|         kigondolok. Mert ha ló a Plutó, kitudom a faluból szépszerivel.~-
32  IV,  142|         tímár állítása szerint a Plutó egész éjjel gúnyosan nyihogott-nyerítezett
33  IV,  142|      csak utólag sült ki, hogy a Plutó dörzsölõdött hozzájuk egyszer-másszor.
34  IV,  142|  megrontásaért nemes Csabay uram Plutó nevû ördöngõs kancája vádoltatván,
35  IV,  142|  ballagtak mellette csendesen. A Plutó kevélyen lépkedett, szép
36  IV,  142|        volna nekik nagy titkon a Plutó némán odább álltak. Mezõbíró
37  IV,  142|  kérlelte az ördöngõs jószágot: »Plutó, kedves Plutó, ugyan ne
38  IV,  142|         jószágot: »Plutó, kedves Plutó, ugyan ne okoskodj! Eredj
39  IV,  142|        mint a golyó felpattant a Plutó hátára, még a pakszust se
40  IV,  142|         a gazda a jászolnál és a Plutó fényes, fekete szõrét kefélte.
41  IV,  142|     verdeste nevettében.~Igen, a Plutó otthon volt. Testestõl,
42  IV,  142|           Testestõl, lelkestõl a Plutó.~- Félre kellene verni a
43  IV,  142|      halkan mintegy magában. - A Plutó itt van megint! Végre is -
44  IV,  142|      neki. A Török Janira volt a Plutó bízva.~Egy pénteken éjjel
45  IV,  142|        fiú arcát.~De nini, hol a Plutó?~Megdörzsölte álmos szemeit
46  IV,  142|         az abrakos tarisznyát.~A Plutó nem volt sehol.~A kötõféken,
47  IV,  142|         mely még csak az imént a Plutó fejét övezte, egy kopott