Rész, Fejezet

 1   1,  9  |            szokta a csendbiztos úr kérdezni a kézrekerült fickóktól.~-
 2   1,  9  |            szokta a csendbiztos úr kérdezni a kézrekerült fickóktól.~-
 3   1,  11 |     kíváncsian.~- Meg akartam tõle kérdezni: tud-e kötni?~Erre aztán
 4   1,  11 |           Arra fogsz felelni, amit kérdezni fogok.~- Úgy? - kiáltá,
 5   1,  12 |            azután, azután? - fogja kérdezni a Pista. No hát azután is
 6   1,  18 |        csak egyet nem szabad tõlük kérdezni: Igaz-e, hogy kánikulában
 7   1,  23 |        domine Prakovszky? - szokta kérdezni a nagyapa.~- Valde bene,
 8   1,  23 |   tiszteletes asszony meg is fogja kérdezni, amelyikkel találkozik:~-
 9   1,  23 |           patkó verve. Anyám éppen kérdezni akarta, hogy mivel tartozik,
10   1,  23 |           férjhez? (Meg mertem már kérdezni, még csak el sem pirultam
11   1,  27 |            nini, el is felejtettem kérdezni, hogy jutottál te énhozzám
12   1,  29 |             Csak valamit szeretnék kérdezni, húgom.~- Hallom, ha bekiáltja
13   1,  29 |         mikor annyi mondani, annyi kérdezni valója van?… ~- Valóban,
14  II,  14 | megérdemelni.~- Hogyan is tetszett kérdezni? Aha, csirke... Tessék utánam
15  II,  14 |           baja?~- Még te mered azt kérdezni, hogy mi bajom? Oda a 20
16  II,  21 |     hangnak, mely részvéttel fogja kérdezni: »Hogy vagy szegény Miska?...
17  II,  23 |        rabjának: »ezt fogják tõled kérdezni a vizsgálaton«.~Milyen kár,
18  II,  33 |            közönyös dolgokat fogok kérdezni. A választást inasomra bízom.~
19  II,  33 |         önnek?~- Mit akar ön ezzel kérdezni?~- Azt értem, hogy jó-e
20  II,  36 |           Nos, és minek, ha szabad kérdezni?~- Azon egyszerû okból,
21  II,  65 |         Butykos Gábor uram, fogják kérdezni nyájas olvasóim. De ha nem
22  II,  69 |        legyünk okosak, ha valamint kérdezni talált az altábornagy.~-
23  II,  90 |        ahogy epedõ leányok szokták kérdezni kedveseiktõl.~- Itt is,
24  II,  99 |            Hol is hagytuk el?~- Ön kérdezni akart.~- Ah, igen! Azt akartam
25  II,  99 |              Ah, igen! Azt akartam kérdezni, szeretett-e már valaha,
26  II,  101|        Remegve lestem, meg fogja-e kérdezni, szívem dobogása halkabb
27  II,  118|             Attól mindég meg lehet kérdezni: »mennyire mentünk már a
28  II,  127|            Hol is hagytuk el?~- Ön kérdezni akart.~- Ah, igen! Azt akartam
29  II,  127|              Ah, igen! Azt akartam kérdezni, szeretett-e már valaha,
30  II,  140|         nem volt bátorságom többet kérdezni, szó nélkül kullogtam el.~
31 III,  1  |           meg is mondta neki, amit kérdezni látszott tõle.~Nyugodtan
32 III,  1  |            szokta a csendbiztos úr kérdezni egy-egy kézrekerült fickótól.~-
33 III,  2  |            dehogy is merné a ládát kérdezni elõbb! Még tán el is ájulna,
34 III,  56 |          az!~- Mit is akartam csak kérdezni? Igaz-e, Gyula, hogy magának
35 III,  148|           kezére.~- Nem való olyat kérdezni, amit az ember magától is
36  IV,  1  |       arcátlan: ilyent mersz tõlem kérdezni? Hol tanultad ezt? Valld
37  IV,  35 |            rend van? - fogják önök kérdezni. - Hát van valahol rend
38  IV,  42 |          az a Haluska János, fogja kérdezni a vidéki olvasó.~Haluska
39  IV,  43 |          ezt a történetet? - fogja kérdezni az olvasó. Hiszen nem igaz
40  IV,  50 |          vadászni? - szokták tõlem kérdezni a dzsentri ismerõseim, és
41  IV,  84 |            lutheránus meg nem meri kérdezni, mert attól fél, hogy tõle
42  IV,  84 |      vallására, s szereti másoktól kérdezni, hogy nem-e »részükrõl való?«:
43  IV,  97 |       szállj magadba, s arra, amit kérdezni fogok, felelj töredelmesen.
44  IV,  98 |        nyerve, egyszer azt találta kérdezni:~- Richtig! Tudja ön a kalabriászt?~-
45  IV,  125|           fiam.~- Meg kellene tõle kérdezni. (Ez a kópé már eszeli a
46  IV,  131|          úgy, a pápát méltóztatott kérdezni? Sajnos, nem láttam, mivel
47  IV,  152|           Ejnye, meg kellett volna kérdezni.~- Egypár úr és egy asszony.~-