Rész, Fejezet

 1   1,  5  |             indulatosan megfordult a jeles ember s szépen lehámozta
 2   1,  5  |             Makkfõi. - Nem ismerem e jeles játékot…~- Nagy kár… mert
 3   1,  9  |              átkozott rossz ómen«.~A jeles férfiú ugyanis otthon felejtette
 4   1,  9  |             Oh, oh, oh! - gagyogta a jeles férfiú.~- Ez oszt’ a fordulat!
 5   1,  12 | összeölelkezése. A katonák, akik sok jeles cselekedetét hallották mesélni,
 6   1,  21 |          Csak addig tart, míg valami jeles dolgot csinál.~Kártyi átvette
 7   1,  25 |            tanár - ez a distichon.~A jeles tanügyi bácsi mindenütt
 8   1,  27 |         formáiban annyira takaros és jeles, hogy egész ns. Nógrád vármegyében
 9   1,  27 |             gróf Prágából és sok más jeles nemzetbõl való ifjak, kik
10   1,  30 |            tánár - ez a disztihon.~A jeles tanügyi bácsi mindenütt
11   1,  33 |             rokona?~- Sok nevezetes, jeles famíliának; a Rédekyeknek,
12   1,  33 |              még semmi? Pedig milyen jeles ember volt az apja. Hogy
13  II,  3  |             magát vasszorgalmával és jeles tehetségeivel; ezt õ maga
14  II,  5  |           megnéznénk a pincét.~A két jeles férfiú, Pilászi és Kubacsek,
15  II,  7  |           másik Smolka tartott volna jeles beszédet valahol a cseheknek...
16  II,  7  |               Terrengette! Az oszt a jeles szónok! Milyen parlamentáris
17  II,  8  |              a szomorú fogságba azon jeles orr számára, melynek nem
18  II,  13 |         igazságszereteteért, imádták jeles hadi tehetségeért; hallván
19  II,  17 |            dolgait Tatár Péter s más jeles kútfõk nyomán: ilyenkor
20  II,  17 |       horderejû tény, hogy Kutlik úr jeles szabóink egyik legkitûnõbbike,
21  II,  33 |            lõn csodálkozása, mikor a jeles férfiú, ki most ugyanott
22  II,  33 |          ekként szól:~»Orvosomnak, a jeles és nagytudományú X. úrnak,
23  II,  36 |         róluk, hogy idővel bizonyára jeles jogtudósokká, s egyéb kiváló
24  II,  36 |            szokásoktól, mert két oly jeles mű érkezett az első pályadíjra,
25  II,  42 |              van lerajzolva azokon a jeles mûveken, melyekkel levélhordók
26  II,  43 |            özvegyének leánya. Éppoly jeles eszû, szorgalmas, példás
27  II,  49 |         történeteket többnyire olyan jeles férfiakról, akik inni szerettek.
28  II,  49 |              is volt.~Elérzékenyít e jeles férfiak emléke s nem bírok
29  II,  51 |              nincsen meg minden...~A jeles férfiú érzékenyen törülé
30  II,  79 |             kár is kimozdulni...~Egy jeles tagtársunk emelt most szót.~-
31  II,  83 |            ha önt abba befogadnám?~A jeles talentum gondolkozik, hogy
32  II,  91 |     szobájában már várt reánk. Csupa jeles férfiak voltunk ott összegyûlve,
33  II,  100|         mondá anglius komolysággal a jeles államférfiú.~- Miért sajnálja
34  II,  110|           azután mindjárt másnap egy jeles beszédet mondott a botbüntetés
35  II,  113|            idegen ez eszmétõl. János jeles fiatalember, nagy tudománya,
36  II,  131|     csengetett a kellnernek, amint a jeles költõ utoljára hagyta a
37 III,  1  |             annyi szót, amennyit ily jeles derék férfiak reá pazarolnak,
38 III,  36 |              idézem egy jó ismerõsöm jeles szavait:~»Ha még egyszer
39 III,  54 |            vitték emiatt. Mégis csak jeles talentum ez a Czapik!~Lupcsek
40 III,  56 |          hogy a Gyula nagy tálentum, jeles ember lesz valaha; Molnár
41 III,  112| Munkatársaknak.)~- Ah - szólt -, egy jeles emberünk van még! Egy fiatal,
42  IV,  24 |          ideig.~Mert õt addig tartja jeles írónak az ember, míg beszélni
43  IV,  43 |              egy óhaja volt még.~Ama jeles német hazafiak, akiknél
44  IV,  111|     Észrevehették önök, hogy egy-egy jeles írónk egyszerre kiapad.
45  IV,  128|        minden numerus kipécézett egy jeles mondást.~Mennyei megelégedéssel
46  IV,  139|           külsõ országokban megnõtt »jeles író«-nak.~- Sic!~Nem hogy
47  IV,  139|           író vagyok, odakint pedig »jeles«? Hát mit vétettem én a