Rész, Fejezet

 1   1,  11 |          gyûlöli, vagy aki gyûlölte. Huh, huh! Mire való ez, no?~-
 2   1,  11 |              vagy aki gyûlölte. Huh, huh! Mire való ez, no?~- Hát
 3   1,  14 |          gurult el másfél ölnyire.~- Huh, hu! Oh, oh! - hangzott
 4   1,  14 |    lépésnyire egy kukoricás földnél.~Huh, mi ez? kiáltanak fel és
 5   1,  16 |         Ilyen botrány a vármegyében! Huh, ez sok, ez sok! (Fújt egy
 6   1,  16 |      homlokát törülgeté kendõjével.) Huh, huh! Ilyen világra szóló
 7   1,  16 |          törülgeté kendõjével.) Huh, huh! Ilyen világra szóló botrány!
 8   1,  17 |        minden percben itt toppanhat. Huh, csattog is valami ott künn
 9   1,  17 |             megvillant az eszében:~- Huh, tudom már; attól a gaz
10   1,  17 |             s mindjárt itt teremhet.~Huh, csattog is valami ott künn
11   1,  20 |    csontgombját.~- No, mit akarsz?~- Huh, de megszúrt valami - szisszent
12   1,  20 |              vagyon.~Belezavarodott, huh, huh! hörgött egyet, aztán
13   1,  20 |         vagyon.~Belezavarodott, huh, huh! hörgött egyet, aztán odaütött
14   1,  23 |             ez az asszony teszi ezt? Huh, huh, megfúlok! Négy vánkoscihát
15   1,  23 |              asszony teszi ezt? Huh, huh, megfúlok! Négy vánkoscihát
16   1,  23 |     Mondhatom, szepeg a másvilágtól. Huh, micsoda tûzrakás lesz ennek
17   1,  27 |             a szájával csettentett.) Huh, az a patyolattermet. Mit
18   1,  27 |          csizmadia összerázkódott.~- Huh, csak azt ne! Iszonyodom
19   1,  27 |           veszed azt a Safranyiknét. Huh, micsoda fehér teste lehet
20   1,  27 |    legtávolibb neszre is fölrezzent. Huh, jön már! Pedig csak egy
21   1,  28 |    megreszketve. - Mit nézesz engem, huh! -… és a botját utána hagyította,
22   1,  31 | összezörögnek… Erre mégis fölpislog (huh, csakugyan valóság, itt
23   1,  32 |            el nem kerüli az ilyesmi.~Huh, micsoda vadállat!~A szem
24   1,  34 |         lakásából engedetlenségeért (Huh, mindjárt megfúlok!), a
25  II,  35 |         asszony testébe mélyedtek.~- Huh! Azok sem emberi ujjak!
26  II,  42 |             folyadékot tartalmazzon.~Huh, be meleg van! A szeszélyes
27  II,  88 |              értem Székesfehérvárra.~Huh! mennyi tömérdek nép ebben
28 III,  56 |       titokban Nagy Pálék elõtt sem. Huh! Milyen dühbe jött erre
29 III,  75 |         hazug, vagy te hazudsz most. Huh! Mindjárt megüt a guta,
30 III,  130|        denevér az arcomba csapódott. Huh, amint megfogtam, egyszerre
31  IV,  34 |              láttára fölgagyogott:~- Huh! Huh!~Dermedten állt meg
32  IV,  34 |         láttára fölgagyogott:~- Huh! Huh!~Dermedten állt meg eleinte,
33  IV,  34 |           szájszéleit megnyalogatni. Huh be jó, be jó!~Szíve megdobbant.
34  IV,  41 |        hiszen csak honvéd-lovacskák… Huh, milyen sárkányok prüszköltek
35  IV,  44 |          fogról megösmeri Petõfit.~- Huh, huh - süvített az én koponyám -,
36  IV,  44 |            megösmeri Petõfit.~- Huh, huh - süvített az én koponyám -,
37  IV,  59 |         fogdossák el a gyerekeinket… Huh! Huh!~Kempen ijedten hõkölt
38  IV,  59 |              el a gyerekeinket… Huh! Huh!~Kempen ijedten hõkölt hátra
39  IV,  59 |              én fiam? Egy Bíró Imre! Huh, huh! Meggondoltam magam,
40  IV,  59 |            fiam? Egy Bíró Imre! Huh, huh! Meggondoltam magam, excellenc!~-
41  IV,  69 |           aztán félreálltam kacagni.~Huh, huh! Hát ez a híres Bulykainé?
42  IV,  69 |            félreálltam kacagni.~Huh, huh! Hát ez a híres Bulykainé?
43  IV,  85 |             folyt az asztallábból.~- Huh, de fölséges ital! - dicsérgette
44  IV,  129|             rám izzó, vörös szemeit. Huh, de borzasztó volt! Még
45  IV,  132|    pitvarajtóban.~- Csiba te! Ne te! Huh, huh! Ne bántsátok a doktort!
46  IV,  132|                Csiba te! Ne te! Huh, huh! Ne bántsátok a doktort!
47  IV,  132|          láttára -, jaj, ki bántott? Huh, hát verekedtetek! No, semmi