Rész, Fejezet
1 1, 1 | többé vissza nem találok hozzád. Ahova én szándékozom, onnan
2 1, 2 | melyen át ne léphessen hozzád senki. Ez a kard legyen
3 1, 8 | hangja.~- Búcsúzni jöttem hozzád. Éppen ezelõtt két perccel
4 1, 8 | nem leszel itt?~- Elküldöm hozzád a nagynénémet… az unalmat.
5 1, 11 | ketten, mert sokat járok majd hozzád. Errõl a csúf dologról soha
6 1, 12 | azt mondta:~- Eljöttünk hozzád, nagy úr, mert te botoztattad
7 1, 12 | Esküszöm, hogy eljövök hozzád a halálom után. Papi hitemre
8 1, 12 | Itt a kezem rá. Elmegyek hozzád, és megmondom az igazat.~
9 1, 13 | itt hallgatnak ránk, van hozzád egy komoly szavam - szólt,
10 1, 14 | Albertus, hogy aligha van hozzád fogható gazdag ember Veronában.~*~
11 1, 14 | nem fordult-e szíve vissza hozzád? Ki tudja, nem vár-e otthon
12 1, 31 | elmúlik, doktort hívatok hozzád a városban, aki majd lenyomja
13 1, 33 | maradjak!~- Majd elmegyünk hozzád - biztatták. - Megállj csak.
14 1, 34 | ide, fiam. A nagyságos úr hozzád jött. Az idegen úr Kati
15 1, 34 | tudhatod, hányszor esdekeltem hozzád, szépen egyengetve a jövendõjét.
16 1, 34 | ne lopjanak. Hálás leszek hozzád koporsóm zártáig, hogy felösmerted
17 1, 34 | az ajtót, mert szeretne hozzád bejönni.)~Aztán a kedvenc
18 II, 12 | szeretett néped fejedelme szól hozzád, halljad meg buzgó imáját,
19 II, 32 | magaslatra emelni, mely õt hozzád hasonlóvá teszi.~- Igen,
20 II, 34 | egy szívbeli kérésem volna hozzád.~- És az? - kérdé anyja.~-
21 II, 41 | használt semmi, idejöttem hozzád, hogy hátha elsül néha a
22 II, 48 | minduntalan kiabálja: tõled, hozzád, mert nincs semmi harmónia
23 II, 66 | bárhol légy is, közel van hozzád.~A kisfiú most visszafojtá
24 II, 113| ágrólszakadt képviselõ jár hozzád, ezek elõtt azonban nincs
25 II, 113| Mely esetben mi küldjük hozzád.~- Ahogy tetszik. Én mindenben
26 II, 129| alszol, éjjel eljöhessen hozzád, vánkosaidat kiegyengetni,
27 II, 132| néha-néha éjjelenkint lejöhessen hozzád.~És az isten így szólt:~»
28 III, 2 | elmosolyodott.~- Semmi közöm hozzád, jó asszony! Nézz ide, Gábor,
29 III, 2 | Hát jól van, no!… bemegyek hozzád!~Megnyomta a pitvar kilincsét,
30 III, 6 | volna, ha egyszer éjfélkor hozzád lopódzhatnám! Nem kívánnék
31 III, 39 | dallamos hangja.~- Felmehetek hozzád, szép mennyországom?~- A
32 III, 96 | volnál. De nem mennék ám hozzád… nem én. No, de nem is leszel
33 III, 115| Én az isten képibe jövök hozzád, kit õ szent felsége kiszemelt
34 III, 138| jár? - fogadom vidáman.~- Hozzád jöttem, öreg, azt hallom,
35 III, 148| volnál? De nem mennék ám hozzád, nem én!~- Ne mondd azt,
36 IV, 7 | készen vagyok. Csak még hozzád van egy komoly szavam.~-
37 IV, 29 | Az én ötvöseim kontárok hozzád képest. Adj el nekem a gyûrûidbõl
38 IV, 56 | Egy kis kérésem volna hozzád.~- Parancsolj, kedves Pistám!~-
39 IV, 64 | bálokon beléd szeret és hozzád megy. És persze nagy hozománya
40 IV, 81 | én, vagy mi? Szóltam én hozzád egy rossz szót?~- Mit bántod
41 IV, 84 | Felsőbb rendeletre, könyörgöm hozzád Úristen!~ ~TEGYE BE A BANKBA~
42 IV, 101| a szívtelen Majornoky. - Hozzád se többé. Mehetsz, ahova
43 IV, 127| a bolond.~- Hálás leszek hozzád - folytatta Stibor.~- Nem
44 IV, 144| gyeplõrángatásokra, a »tülled«-re és a »hozzád«-ra, egyszóval hagyja magát
45 IV, 145| Tudod-e, miért jöttem hozzád?~- Allah vezetett ide, foglalj
46 IV, 149| Nem, Petru, nem megyek hozzád feleségül. Nem kell az aranyod,
47 IV, 152| mégsem akart se tüled, se hozzád, se németül, se sehogy,
|