Rész, Fejezet
1 1, 5 | nézhette órának s nagy begyesen válaszolt:~- Úgy van az jól, amint
2 1, 9 | halni, tekintetes uram, - válaszolt alázatosan a törvénybíró
3 1, 9 | megnyerni) következõleg válaszolt:~- Bocsánat, vizsgálóbíró
4 1, 12 | teszik, azért kitérõleg válaszolt:~- Ha ti hiszitek, hát mért
5 1, 13 | hallott már ilyet? Éppen úgy válaszolt, mintha azt kérdeztem volna,
6 1, 13 | csak május egyik szerdáján válaszolt.~Nagy, zsúfolt karzat jött
7 1, 15 | VIII. Incze egy kérdéssel válaszolt a király elõterjesztésére:~»
8 1, 15 | Gregorio?~- Én veled megyek - válaszolt Gregorio határozottan. -
9 1, 17 | Nowogradszky mosolyogva válaszolt a király ömlengésére:~-
10 1, 18 | ötszáz lépésnyire van innen - válaszolt a kocsis. - A Kártony Jóska
11 1, 26 | a Hanka és csak gúnnyal válaszolt. Akik pedig csúfolták a
12 II, 2 | egész pontossággal mondhatom válaszolt a nemzetõr -, hogy egy rokona
13 II, 3 | bajszát és ilyeténképpen válaszolt Aladárnak:~- Köszönöm irántami
14 II, 4 | porosz tiszttõl. »Hogyan?« válaszolt az: »hiszen ösmerõsök!...
15 II, 7 | Melanie szemrehányó sóhajjal válaszolt.~- Alig jött, és már az
16 II, 17 | mereven vizsgált és így válaszolt:~- Szívesen tenném, édes
17 II, 22 | komolyságát és stílusát, ekképpen válaszolt:~- Milyen járatban lévén
18 II, 22 | maradt volna meg.~Bokros nem válaszolt; kisebb gondja is nagyobb
19 II, 28 | hanem nyugodt méltósággal válaszolt:~- Elhiszem, padisah! Hanem
20 II, 32 | kártvallott asszony következõleg válaszolt:~- Isten mentsen meg, tekintetes
21 II, 32 | Rothschild következõképp válaszolt: »Ön sokkal szeretetre méltóbb,
22 II, 33 | Mondja meg a hercegnõnek - válaszolt Simpson -, hogy el vagyok
23 II, 33 | mire az egész õszintén válaszolt:~- Benyovszkynál.~A jámbor
24 II, 33 | hogy hívják, a következõleg válaszolt:~- Don Ireneo Alfonso Jose
25 II, 33 | a leányt?~- Igen, uram - válaszolt az ügynök -, körülbelül
26 II, 33 | te, fiam?~- Megyei bíró - válaszolt a hivatalnok, kissé meghökkenve.~-
27 II, 33 | felhõkölt a király, de csakhamar válaszolt, azt remélve, hogy a másikat
28 II, 33 | Vicegespán von Ungarn - válaszolt az öregúr.~- Schön - jegyzé
29 II, 35 | valami nyomot?~Dupin mogorván válaszolt:~- Én mindent megtaláltam.~-
30 II, 37 | szegény szerencsétlenek - válaszolt a tanyai csõsz.~- Borzasztó! -
31 II, 41 | szokatlan gyenge hangon válaszolt:~- Beteg vagyok, Dezsõ.
32 II, 44 | volt szolgálatában, így válaszolt:~- Igen, kapitány, tudom.~-
33 II, 54 | meghatotta e nemesség s így válaszolt. - Allahra mondom, ily nagy
34 II, 55 | kérdõre vonta emiatt, így válaszolt: E barát nekem gyanúsnak
35 II, 65 | írtam neki párszor, de nem válaszolt. A férjem azt mondta, hogy
36 II, 65 | ugyanazon küldönctõl ekként válaszolt:~Méltóságos gróf Terebesi
37 II, 113| egy hörgõ nyöszörgéssel válaszolt erre a bókra.~- Rosszul
38 III, 1 | Miklós.«~Krisztina rögtön válaszolt:~»Kedves Miklós! Még mindig
39 III, 2 | Szóljon kend!~Semmit sem válaszolt.~Benéztem a kulcslyukon.
40 III, 3 | lakodalmán.~Ilyen tréfás hangon válaszolt, de humorában volt valami
41 III, 4 | Szóljon kend!~Semmit sem válaszolt.~Benéztem a kulcslyukon.
42 III, 95 | majd megbánja!~Nem is válaszolt.~Alighogy e párbeszéd ejtõdött
43 III, 132| Nos, természetesen - válaszolt gúnyolódva. - Nem emlékszik
44 IV, 97 | Gábel úr.~- Londonban - válaszolt a gyerek.~- Nagyon jól van.
45 IV, 131| Mária kimérten, feszesen válaszolt, a képviselő kezdte mulattatni.~-
46 IV, 146| ostobaság az egész.~Csakugyan válaszolt neki az igazi neve alatt,
|