Rész, Fejezet

 1   1,  2  |           füstös, piszkos pitvarban útját állta:~- Uram! - szólott
 2   1,  4  |          mondani, de Miklós sietett útját állni ennek az önkéntelenül
 3   1,  8  |      gyöngédség arra készteté, hogy útját állja annak a borzasztó
 4   1,  9  |         készült távozni, de Boriska útját állta.~- Tudni akarom, uram…~
 5   1,  12 |            ÁGNES~Laci Bécsnek vette útját, ott fogja õ Pistát föllelni
 6   1,  12 |           előtt bevághatta volna az útját.~Nesselroth uram pedig ravasz
 7   1,  14 |     rendesen a filagória felé vette útját. Ott a sûrûségekben több
 8   1,  15 |           levegõben; száz szem nézi útját. »Jaj, mi lesz most?«~Íme,
 9   1,  24 |        rohant.~Tízen is elállták az útját.~- Fogatok - hörögte -,
10  II,  3  |          lefolyó vércseppek jelölék útját.~Az ajtót villámsebességgel
11  II,  3  |             nevetéssel állta Aladár útját.~- No, csakhogy már egyszer
12  II,  13 |    Örömrivalgva kísérték lakására s útját diadalkoszorúkkal hintették
13  II,  16 |         rivallt fel Korponai bácsi, útját állva a hetyke vőfélnek.~
14  II,  18 |          föltéve, hogy még akkor is útját nem állja az idõ rövidsége,
15  II,  38 |       tiszteletére elhalasztá bécsi útját egy nappal.~Ki örült ez
16  II,  39 |          szívedig, elzártam neki az útját. Hogy képzelheted azt, hogy
17  II,  45 |           folytatta tovább végzetes útját, három nap három éjjel egymásután
18  II,  51 |         kristály patakok szelték át útját, csalogánydal kísérte mindenütt
19  II,  66 |            és folytatta cél nélküli útját.~III.~Most tizet ütött a
20  II,  71 |     termettem, hogy a visszatérésre útját elzárjam.~Õ ismét lassan-lassan
21  II,  86 |             vagyoni fölvirágzásának útját állja. Verekedés, lárma,
22  II,  99 |         freskójára, mely Fõbusz égi útját ábrázolta.~Nyomasztó csend
23  II,  99 |          nem volt most ott Mr. Kark útját vágni e csapongó gondolatoknak:
24  II,  117|    kiborotvált képû gentleman állta útját.~- Kicsoda ön, Sir? - kérdé
25  II,  127|         freskójára, mely Phöbus égi útját ábrázolta.~Nyomasztó csend
26  II,  127|         volt most itt Bodner bácsi, útját vágni e csapongó gondolatoknak: »
27 III,  1  |        tudva miért, hova, egyszerre útját állja valaki.~- Hahó! hahó!~-
28 III,  1  |             emlegeti óperenciántúli útját, hanem a tiszteletes úr,
29 III,  2  | szerencsével.~Fütyörészve folytatta útját Bodokig, hol a korcsma mellett
30 III,  2  |              Megkönnyülve folytatta útját hazafelé. Egészen megbiztatta
31 III,  19 |       melyek elburkolják a földet s útját állják erõszakkal a füveknek,
32 III,  25 |     vadrózsabokrot, mely erre jövet útját állta.~Egy pici madár repült
33 III,  37 |          kis Mari visszafordult, de útját álltam.~- Megveszem én a
34  IV,  15 |           elhibázva, mikor a fényes útját futotta fölfelé, nem jutott
35  IV,  33 |       szekérrõl, s gyalog folytatta útját a székvárosig, hol a vendéglõ
36  IV,  43 |             az õ egész tapasztalati útját; vitetett anélkül, hogy
37  IV,  84 |         hogy egy magas, sovány alak útját állotta, s megütötte.~Gáborban
38  IV,  85 |          elvégzé, a piac felé vette útját, hol ott Magyariné üldögélt
39  IV,  90 |      szenvedéllyel az elszegényedés útját.~Érdekes végignézni õket
40  IV,  102|           nagy bámészkodása közt az útját, irtóztató gyorsaságban
41  IV,  104|    figyelemmel nézegette a kék erek útját, melyek a sovány tenyerét
42  IV,  126|           ugyan ki állja a földesúr útját? Talán kee?~- Nem én, a
43  IV,  126|            állja majd el a földesúr útját, mert a hegyi út, amely
44  IV,  127|        nézegette a kéztõ-erek kusza útját.~- Mondd meg, sikerül-e
45  IV,  145|       tovább immár nem folytathatja útját gyalog, elfáradt, megtikkadt,
46  IV,  145|           léptekkel gyalog folytatá útját a városba, léceket és gerendákat