Rész, Fejezet
1 1, 1 | figyelmesen hallgatta a huszár szavait, és szigorú arca egészen
2 1, 4 | megkötöztetem, ha meg nem magyarázza szavait! Nos, mért nem fog beszélni
3 1, 9 | következõkben folytatta szavait:~- Van egy másod-unokahúgom
4 1, 13 | törzsek« mohón nyelték szavait. Egy-egy sajnálkozó hang
5 1, 14 | boldogok egymással!~Utolsó szavait alig bírta kiejteni a zokogástól
6 1, 16 | vendégét, az alispánt, intézvén szavait a jegyzõhöz.~- Uram, uram,
7 1, 20 | diákok étvágyát sarkantyúzó szavait: »Úgy egyetek a szakácsom
8 1, 20 | ösmerték a Kozsibrovszky nagy szavait és lapos tárcáját.~De ez
9 1, 23 | tekintetét (meglehet, hallotta is szavait), visszakacsintott a Safranyikra,
10 1, 29 | látta, a szájával ízlelte a szavait.~- Haragszik, és miért?~-
11 1, 34 | megsemmisülve s úgy leste a szavait, mint egy bölcs ember gondviselésszerû
12 1, 34 | bíró úr, nem tûrném el a szavait, de most csak azt mondom,
13 1, 35 | Eltolmácsoltam Worthnak a csõsz szavait, elgondolkozott, s mikor
14 1, 35 | Izzadott.~- Ha õfelsége szavait interpretálom, hogy nem
15 II, 4 | egészíté ki a kisasszony szavait:~- Qu’une poule aurait pris.~
16 II, 4 | nélkül hagyta Stofi fiskális szavait; csak Miska öcsénknek jutott
17 II, 5 | örömében, hogy a Pilászi szavait derekasan lecáfolta. Kivévén
18 II, 7 | szónokot, és osztaná annak szavait...~- Úgy van! helyes!~A
19 II, 13 | Esküdjetek!«~A tribun szavait komor hallgatás követé.
20 II, 13 | és lenyeljenek.«~A bajnok szavait javalló zúgás követé, s
21 II, 13 | rettegve várták az orvos szavait, lesték minden mozdulatát:
22 II, 36 | eseményt.~Alig végezheté be szavait Károly, midõn Harry belépett,
23 II, 39 | hallotta fájdalmában az orvos szavait, tán azt sem tudta, hogy
24 II, 43 | kiállt a fórumra s így kezdé szavait:~Tisztelt díszes közönség
25 II, 48 | volt félig nyitva, a Pista szavait tisztán meghallotta odakint
26 II, 54 | és hallgatta annak lázas szavait. A beteg ott járt-kelt a
27 II, 60 | férje halálos ágyán ejtett szavait: Taníttasd leányunkat! neveld
28 II, 86 | rendületlenül folytatá az õ szavait.~- Igenis, nem fog lophatni,
29 II, 89 | azzal kerekítette ki ura szavait:~- Szombaton bizonyosan
30 II, 99 | fogni, kevesebbet beszélt, s szavait rendesen Sir Ihonhoz intézte,
31 II, 120| szó nélkül hagyta az öreg szavait, aki meg markába nevetett
32 II, 127| nem értjük, s érthetetlen szavait oly dühös mozdulatokkal
33 II, 127| fogni, kevesebbet beszélt s szavait rendesen Gáborhoz intézte,
34 II, 138| értette volna a kormánybiztos szavait, örömrepesve terjeszté feléje
35 III, 1 | gyermekrõl, Eszterkérõl, ha szavait el nem nyomná fuldokló zokogása…~…
36 III, 1 | panaszos nyögéssel viszi az ima szavait a hullámkoporsó felé. Egyszerû
37 III, 1 | hogy visszaidézi a lány szavait. Mondta, hogy hosszú útra
38 III, 23 | megértette volna a gazda szavait, meghajlította mindkét lábát
39 III, 36 | idézem egy jó ismerõsöm jeles szavait:~»Ha még egyszer születnék -
40 III, 65 | megszakította nagybátyám szavait. A zsebkendõje után nyúlt,
41 III, 87 | gyanakodással hánytorgattam szavait, megjegyzéseit.~Szilkére
42 III, 107| azonban zúgással fogadták a szavait.~- De bizony, csak azért
43 IV, 10 | sohasem fogom elfelejteni a szavait):~- Fiúk! Betettem a könyvet,
44 IV, 119| legelõbb az öregember biztató szavait.~- Nem szükséges a király
45 IV, 127| nel helyeselték a király szavait, míg õ mosolyogva fûzte
46 IV, 150| nyugodt lehet - fûzé odább szavait nyájasan. - Különös súly
|