Rész, Fejezet
1 1, 1 | bizony elvisz, - mondá a fiú sötéten - olyan messze visz, hogy
2 1, 1 | ezen az estén; bebújt a sötéten tornyosuló felhõk alá, mintha
3 1, 4 | megcsalt szerelem hátterével, sötéten, fenyegetõn, kígyó alakban
4 1, 4 | zengett szomorúan, lágyan, sötéten, viharosan… mindenütt, mindenen
5 1, 5 | zengett szomorúan, lágyan, sötéten, viharosan… mindenütt az
6 1, 8 | legalább egy óráig.~Bike sötéten bólintott: rossz géniusza
7 1, 8 | megcsalt szerelem hátterével, sötéten, fenyegetõn: kígyó alakban
8 1, 9 | Hadd hallom - mondá Szlimák sötéten.~- El fogod beszélni minden
9 1, 9 | Hadd hallom - mondá Szlimák sötéten.~- El fogod beszélni minden
10 1, 11 | Látta?~- Láttam - felelte az sötéten.~Mély csend következett,
11 1, 13 | nem a minisztérium - mondá sötéten.~- Õexcellenciája nyaraló
12 1, 17 | Éppen nem tréfálok - szólt sötéten a rendõrfõnök. - Az aranyak,
13 1, 20 | varrógép mintha rejtélyesen, sötéten zúgná, berregné: Flegma,
14 1, 20 | felelte ez mogorván, szinte sötéten. (Azt akarta mondani »teveled
15 1, 24 | Sajnos - felelte Bogozy sötéten.~- És hol?~- A törvényszéknél -
16 1, 26 | gondatlanság! - jegyzé meg sötéten.~- Ugyan ne farizeuskodj.
17 1, 34 | bibé - hörögte Kolowotki sötéten, s még a porcelán csehpipa
18 1, 34 | nem jó - szólt az elnök, sötéten nézve maga elé. - Ez a »
19 1, 35 | így szólt határozottan, sötéten:~- Megkapja.~- Hol?~- A
20 II, 3 | feléjök fordult és ezt mondta sötéten:~- Ha kacagási görcseik
21 II, 17 | nõ némi tartózkodással és sötéten.~- Én a pincekulcsot kértem... -
22 II, 21 | gyanakszol? - kérdé a koldusfiú sötéten. - Mondd meg, ugye rám gyanakszol?
23 II, 30 | nélkül mereng, maga elé nézve sötéten, mint a bűn.~És valóban,
24 II, 30 | nyomában húzódik, mint a bûn, sötéten, komoran a »szekunda«.~-
25 II, 39 | Mindent elborító szárnya sötéten ereszkedik alá imádkozzatok!~
26 II, 84 | egy félországot takar el sötéten, egy egész földrészre veti
27 II, 85 | bércre szállott komoran, sötéten, mint a sebes felhõ, a fekete
28 II, 99 | mit fekete göndör fürtei sötéten árnyaltak be, kimerülten
29 II, 99 | zavaros gondolatokkal, mik sötéten hömpölyögtek agyában. -
30 II, 99 | rólam gondolkozva, szomorún, sötéten ott abban a sárga keretes
31 II, 99 | elõttem a nõket - veté oda Pál sötéten, majdnem durván.~- Mi bajod
32 II, 108| az ódon házra, komoran, sötéten. Hajdani lakói de széjjel
33 II, 127| zavaros gondolatokkal, melyek sötéten hömpölyögtek agyában... -
34 II, 127| róla gondolkozva szomorún, sötéten... ott, abban a tükörben
35 II, 127| elõttem a nõket - veté oda sötéten, majdnem durván Kozenszky.~-
36 III, 1 | Hadd hallom - mondá Szlimák sötéten.~- El fogod beszélni minden
37 III, 2 | egyedül. Az öreg Péri járkált sötéten fel s alá a szobában. Eljött,
38 III, 14 | már a negyedik nap - hörgé sötéten.~- Szegény Hiripi! Most
39 III, 49 | megszólított Muszur sógor sötéten bólintott a fejével.~- Pedig
40 III, 57 | hozzám - szólt a sógorom sötéten. - Üljön le arra a székre.~
41 III, 94 | Megölted?~- Meg! - mondá sötéten. - Minek oltottad el a mécset,
42 IV, 37 | kutya - ordítá a paraszt sötéten, utána suhintva az ostorával.~
43 IV, 40 | jönnek?~- Nem jönnek - mondá sötéten.~- Sem az angolok, sem a
44 IV, 44 | találkoznak ideát.~- Ön nagyon sötéten fogja fel a dolgokat.~-
45 IV, 61 | ábrázatommal.~- No, nem kell olyan sötéten venni a dolgokat.~- Oh kérem,
46 IV, 73 | ön csak a férj - szólt õ sötéten -, egyébként holnap rendelkezésére
|