Rész, Fejezet
1 1, 2 | egy-egy könny csordul végig ráncos, sápadt arcán.~Talán az
2 1, 3 | fénylõ tiszta könyût hagyott ráncos kezén.~- Ki vagy, édes lányom?
3 1, 5 | a mi hazánk; a halavány ráncos arc kezdett felelevenedni;
4 1, 9 | vádlottak.~Egy galambõsz, ráncos arcú ember lépett be egy
5 1, 9 | az »ah« szó.~A Bornemisza ráncos arca föllángolt, rég kialudt
6 1, 9 | többi vádlottak.~Galambõsz, ráncos arcú ember lépett be egy
7 1, 10 | polgártársak.~Galambõsz ráncos arcú ember lépett be egy
8 1, 12 | erre könny peregne végig a ráncos arcukon. Úgy, úgy, az Ágnes
9 1, 13 | doktortól halkan, hosszúkás, ráncos arcán feltûnõ kedvetlenséggel.~-
10 1, 15 | elröppent, és egy-egy fej õsz, ráncos, vagy piros, kevély bajuszú,
11 1, 17 | megjelent az ajtóban az öreg ráncos képű anyóka, felgyűrt ingű,
12 1, 18 | az ujjaknál bõ, a nyaknál ráncos, három piros csíkkal díszített
13 1, 22 | szaladgált ajkainak hegy-völgyes, ráncos környékén.~- Látok, amit
14 1, 23 | aggodalmasabb, sötétebb lett ráncos, kövér arca.) Te valami
15 1, 28 | arc kifejezése. Alacsony, ráncos homloka butaságra mutat,
16 1, 28 | hátulsó üléshez; olyan volt a ráncos arcával, mint az õskori
17 1, 31 | télen-nyáron ott fénylett a ráncos arcokon. A szegénység, az
18 1, 31 | úgy csorgott le a verejték ráncos nyakán. Az anyóka kalácsot
19 1, 31 | és túlságosan megkékített ráncos ingvállat, hanem a termete
20 II, 17 | A szeme ki volt sírva, ráncos homloka pedig borúsan sötétlett
21 II, 21 | gondoskodnom.~És olyan komoly, ráncos lett e szóra idétlen arca,
22 II, 22 | kérges a munkától, homloka ráncos a gondtól, mely beteg gyermeke
23 II, 26 | sötétben feléje nyúló piszkos, ráncos kezet s egy csókot nyomott
24 II, 29 | fejével, s az õ tisztes ráncos arcán is szinte olyan mosolyféle
25 II, 51 | hallatlan dolog ripacsos, ráncos bõrébõl kisajtolt.~- Ez
26 II, 85 | s a saru helyébe egy pár ráncos kordován csizmát varratott
27 II, 85 | is észrevette, hogy az a ráncos kordován csizma, mely a
28 II, 97 | holnap viruló, egyszer ráncos, máskor sima. Hanem ha majd
29 II, 97 | kopott fehér volt, arca ráncos, bajusza jégcsap, szakálla
30 II, 123| szemeibõl könnycseppek gurultak ráncos arcán végig.~- Akkor hagyjanak
31 II, 130| szakállát, viruló képemnek az õ ráncos arcát, könnyû járásomnak
32 III, 2 | csodálatosan nézett Magdára, még a ráncos nyakát is megcsóválta hozzá.~-
33 III, 4 | égetni! Nyársba kell húzni a ráncos vén boszorkányt! - kiálták
34 III, 37 | Alacsony homloka már is ráncos volt. Egyetlen rokonszenves
35 III, 46 | tehénszépség megköveteli.~Hosszú ráncos nyaka lesz a Csákónak, még
36 III, 68 | Bécsbe. Ott aztán felhúzta a ráncos kordován csizmát, a brokát
37 III, 81 | nyájasan, a vén anyóka pedig ráncos kezeit dörzsölte örömében,
38 III, 97 | aláhanyatlott kopasz feje, s ráncos szemhéja lecsukódott az
39 III, 140| arca egyszerre elkomorodik, ráncos homlokára felhõk gyûlnek:~-
40 III, 148| csizma volt, gavalléros, ráncos; azt a piciny lábára húzta,
41 IV, 31 | minisztériumba az õszfejû ráncos aggastyánt hivatalszolgának.~
42 IV, 41 | felesége?~- Gyuri! - mormogta ráncos homlokát nyomogatva. - Melyik
43 IV, 106| parancsoló szemekkel, szigorú ráncos homlokkal, öklelõre kifent
44 IV, 126| kelmedén?~A Kotyogó becsületes, ráncos arca elsápadt. Az összecsoportosult
45 IV, 128| Levette gyûrött kalapját s ráncos, rézvörös homlokáról hátrasimította
46 IV, 145| megsimogatva becsületes, ráncos arcát.~A lábatörött ifjú
|