Rész, Fejezet
1 1, 10 | emberhez, és így szólt:~- Vitéz major uram! Én nemes Gracza vagyok.~-
2 1, 10 | megmondom, öcsémuram, hogy a major fene komisz ember ám, aki
3 1, 10 | udvarra, s megsürgette a major urat.~- Hát velem mi lesz,
4 1, 10 | urat.~- Hát velem mi lesz, major uram?~- Hát önnel az lesz -
5 1, 10 | maga körül.~- Jól van hát, major uram, ha nem kellettem közkatonának,
6 1, 13 | egy szerecsen groom és egy major domus, aki csak németül
7 1, 13 | elszáll a kastélyba, ott a major domus megkapja a levelet
8 1, 13 | A növény - felelte a major domus, akinek a kiejtésén
9 1, 13 | úr csodálkozva nézett a major domusra, mint egy túlvilági
10 1, 13 | emberben és a tudós alul.~A major domust (mert annak kellett
11 1, 13 | kérdé.~- Ohó! - szólt a major domus. - Elfelejtettem megmondani,
12 1, 13 | baja van? - csodálkozott a major domus, rettentõ komoly arcot
13 1, 13 | hallaná. Ráemelte szemeit a major domusra, tekintetében meggyötrött
14 1, 13 | nincs itt senki - felelte a major domus csodálkozva -, ön
15 1, 13 | szörnyülködés is hozzájárult, a major domust azonban mindez felette
16 1, 13 | kapkodta a fejét ide-oda a major domus, kivicsorítva a két
17 1, 13 | jó - fecsegett tovább a major domus -, hát menjünk át
18 1, 13 | gyermek - figyelmezteté a major domust. - Istenem, hogy
19 1, 13 | Hízlaljuk - felelte kurtán a major domus.~- Mi végbõl? - kérdé
20 1, 13 | kifejezõ pillantást vetett a major domusra, ki a neheztelés
21 1, 13 | kihajigálván a rácsozaton.~A major domus sietve ment elöl a
22 1, 13 | Behunyván káprázó szemeit, a major domus felé nyújtá reszketõ
23 1, 13 | a szabadba… levegõre.~A major domus úgyszólván vonszolta
24 1, 13 | Üljön le ide - mondá a major domus és elkergette a macskát. -
25 1, 13 | végre szemben találta a major domust. Mellette a pitykés
26 1, 13 | borral, - szólt nyájasan a major domus. - De teringette,
27 1, 35 | vén csõsz, egyszersmind major domus, aki a tehenet is
28 III, 2 | nagyon szép vagy vele!~ ~KÉT MAJOR REGÉNYE~1882~Biz a szegény
29 III, 2 | Megalázom magam a fekete major juhásza elõtt. Tudhattam-e,
30 III, 2 | Délben zörgetett be a fekete major ablakán.~- Hallod-e, öreg
31 III, 2 | Én vagyok itt, a veres major juhásza, én, Koppantyu Demeter.
32 III, 2 | hogy haldoklik.~A vörös major juhásza fölkacagott, de
33 III, 2 | kilincsét, bement.~A fekete major juhásza mereven az arcába
34 III, 2 | kevélység, semmi gõg; a veres major juhásza meg volt törve.~-
35 III, 2 | van, no? - mondá a fekete major juhásza. - Odaadom a leányt.
36 III, 2 | Rossz jel! - mondá a veres major juhásza.~- Nini, a Boris
37 III, 2 | oda, ahova ment…~A fekete major juhásza lehajtotta fejét
38 III, 2 | fia Bodokról és a kartali Major Jánosék Anna leánya.~Kilenc
39 III, 7 | arról a napról, mikor a szép Major Annát hozták pántlikás lovakon.~
40 III, 7 | ez a nagy ház itt a szép Major Anna rideg koporsója?~Hiába
41 IV, 7 | Ahelyett elõhívatta öreg major domusát, Kazay János uramat,
42 IV, 7 | Van még egy - mondá az õsz major domus könnyezve.~- Mi?~-
43 IV, 32 | lépegetett az erdõ felé, ahol a major volt, melynek nádfedelét
44 IV, 32 | juhász ült dudával. Künn a major udvarán pedig húsz hófehér
45 IV, 96 | okáért. Domine Kajta, a »major domus«, észrevette ugyan,
46 IV, 126| meseszép leánya volt az erdei major juhászának. Sokat járt a
|