Rész, Fejezet
1 1, 9 | intézkedett arról, hogy a jószívû doktor nemes sugallatának
2 1, 14 | Veronában egy becsületes, jószívû ember, névszerint Balduin
3 1, 14 | És te, kedélyes, pajzán, jószívû Kock, ki személyeidet, hõseidet
4 1, 25 | öröm ma utazni, másrészt, jószívû vagy és puha lélek, okvetetlenül
5 1, 27 | Azon gondolkozott, mert jószívû ember volt, ne szaladjon-e
6 1, 33 | kellett, - mert hát nagyon jószívû emberek voltak a konziliáriusék.~
7 II, 7 | fognak könnybe lábadni a jószívû fõispán szemei, hogy reszketteti
8 II, 21 | Becsületes, engedelmes, jószívû, alázatos gyermek volt;
9 II, 21 | hivatalos stílusa, máskülönben jószívû öregasszonynak ismerte mindenki;
10 II, 29 | találni a végét. Háládatos, jószívû fiúk és kisleányok szerepelnek
11 II, 38 | helyzetét. Tudta, hogy a báró jószívû ember, de meg volt gyõzõdve,
12 II, 60 | házmesternének, a különben jószívû Szabónénak, hogy a gyermeklánytól
13 II, 60 | baját. A vén, könnyelmû, de jószívû Csonka annyira át volt hatva
14 II, 60 | hogy derék, becsületes és jószívû, de szegény, mint a templom
15 II, 60 | segítséget hamar!~A temetõõr jószívû neje gondozás alá fogta
16 II, 60 | otthon van, meleg szobában jószívû asszonyok ápolják, becsületes
17 II, 60 | sem, akit attól kezdve a jószívû Kiléry grófné képviselt,
18 II, 66 | virágokra nézve! - mondá a jószívû Pali -, mért bûnhõdnek olyan
19 II, 66 | annyira megtetszett neki a jószívû, jámbor gyermek, hogy elhatározá
20 II, 66 | ekkor feltette magában a jószívû özvegy, hogy sohasem hagyja
21 II, 85 | avas szalonna mellé, amit a jószívû anyámasszony kiküld, rendesen
22 II, 95 | elbúcsúzott az öreg Tóbiásnétól.~A jószívû asszony volt az ápolója,
23 II, 95 | nincs ideje. Ott terem az a jószívû pap.~- Jöjjön kend hirtelen.
24 II, 99 | De angol volt s azonfelül jószívû, talpig jószívû fickó -
25 II, 99 | azonfelül jószívû, talpig jószívû fickó - mint a klubban nevezték -,
26 II, 103| hirdetve statárium.~Gergelyt a jószívû kormánybiztos másnap hazavitte
27 II, 123| Milyen szerencse, hogy a jószívû katonák fölvették a csónakba
28 II, 123| osztott ki a menekülõknek, s a jószívû falusiak versenyeztek a
29 II, 123| mindenkinek, akit illet, miszerint jószívû emberbarátoktól ajánlatok
30 II, 127| õ nem várhat. De talpig jószívû volt, tudott lenni filozóf
31 II, 134| mert ösmerte, hogy a fõúr jószívû a nyomor iránt, s elkezdte
32 II, 139| öreg bátyó - szólítja meg a jószívû alispán.~- Nem lehet, nagyságos
33 III, 2 | idõ egy kicsit), hanem a jószívû Böngér Panna a kóstolást
34 III, 5 | idõ egy kicsit), hanem a jószívû Gughi Panna a kóstolást
35 III, 9 | forintot, s ezalatt megígérte a jószívû gróf, találni fog számára
36 III, 14 | a korcsmárosok többnyire jószívû emberek.~Hiripi élénken
37 III, 21 | hallottam, hogy az úr nagyon jószívû ember, arra akarom kérni…
38 III, 34 | áztam azért meg. Akadt egy jószívû fiatalember, aki felajánlta
39 III, 35 | kifogásolható »elfogadónak«.~Vannak jószívû hitelezõk is, akik nem veszik
40 III, 42 | patriótám, s igen derék és jószívû embernek ismerik mindenütt.~-
41 IV, 61 | boldogult férjét gyógyította.~Jószívû asszonyság volt, a szemeibõl
42 IV, 97 | bajod, édes fiam? - kérdé a jószívû asszony.~- Jaj, jaj, anyó,
43 IV, 123| elhallgatom diszkrécióból.~Naiv, jószívû lélek, de mint hallgatag
44 IV, 127| várúrasszony igen kegyes és jószívû perszóna vala, ki szívesen
45 IV, 128| a közgazdasági rovatot. Jószívû, becsületes fiú volt, de
46 IV, 142| integetett feléje a kálnai malom; jószívû menyecske benne a molnárné,
|