Rész, Fejezet

 1   1,  1  |          ne repedjen, a másikkal görcsösen kapaszkodik a kerítés karójához
 2   1,  5  |      ajkaira nem jött szó, végre görcsösen ragadta meg a Laci karját
 3   1,  9  |       világ összefolyt körültem, görcsösen húztam meg a sárkányt.~Egy
 4   1,  11 |         passzusokkal kereskedik.~Görcsösen megrándult arca az orrcimpák
 5   1,  12 |    karjaiba szorítván a két fiút görcsösen -, de magam is idegenbe
 6   1,  18 |     maradt Körmöczyvel, hevesen, görcsösen fogta meg a karját és a
 7   1,  23 |      lapockacsontot szorongatott görcsösen a markában.~Rémülten ugráltak
 8   1,  23 |    fújtatója se nagyobbat, lábai görcsösen csuklottak meg térdben,
 9   1,  24 |          érzékenyen a mamájától, görcsösen átfogván a nyakát; csókolta,
10   1,  25 |       szenvedélyesen, még mindig görcsösen fogva a kezét.~- Ahogy te
11   1,  28 |       Csak egyre huzakodtak még, görcsösen szorította a revolvert; - »
12   1,  31 |         fonódnék s azt szorítaná görcsösen. (Elõbb pedig már emelni
13  II,  1  |     vette kezébe, aztán megfogta görcsösen az öreg János bácsi reszketõ
14  II,  3  |         ahova nem vetett.~Aladár görcsösen szorította össze ökleit,
15  II,  7  |         sehol.~Mády még akkor is görcsösen tartá kezében a szerencsétlen
16  II,  8  |       hogy a mutató- és nagyujja görcsösen össze volt szorulva.~Mi
17  II,  11 |          vagyunk? - kacagott fel görcsösen Sarolta és sietve hagyta
18  II,  11 |          kimondani akar, kezével görcsösen kapaszkodott a nagy dolgozóasztal
19  II,  13 |     eleget beszéltek.~A bajnokok görcsösen szoríták össze karjaikat
20  II,  17 |     Lojzi úr kezébe téve, ki azt görcsösen szorítá abba össze.~- Most
21  II,  22 |        te, Miska - kérdé Bokros, görcsösen kapaszkodva kísérõje karjába -,
22  II,  38 |          magától - rebegé azután görcsösen belekapaszkodva a báró kezeibe
23  II,  60 |     helyzetben térdelt folyvást, görcsösen átölelvén a keresztet. Károly
24  II,  60 |         szívfájdalmában elájult, görcsösen átkarolva a sírfát öntudatlanul
25  II,  78 |      kell õrülnöm.~Végre azonban görcsösen fölkacagtam.~Bolond voltam
26  II,  86 |        ragadja, körülnéz, s keze görcsösen nyúl utána a pénznek.~Gurbincs,
27  II,  99 |           mely az övén nyugszik, görcsösen megrándul.~- Ah, mi lelte
28  II,  99 |          tûz ragyogott föl, keze görcsösen szorítá vissza a Pálét,
29  II,  99 |        bámulva a beszélõre. Ajka görcsösen mozgott, valamit mondani
30  II,  116|       kislányka átkarolta nyakát görcsösen.~- Ezt! ezt! - kiáltá, s
31  II,  120|   kilétét is elfelejtette, hanem görcsösen megfogózkodott a tulajdon
32  II,  123|         összekuszált õsz hajjal, görcsösen kapaszkodva az ágakba, kalap
33  II,  123|       nagyapa szívére, csókolta, görcsösen magához szorította s könnyekre
34  II,  127|           mely az övén nyugszik, görcsösen megrándult.~- Ah, mi lelte
35  II,  127| ragyogott föl, keze önkéntelenül görcsösen szorítá vissza a Kozenszkyét,
36  II,  127|        bámulva a beszélõre. Ajka görcsösen mozgott, valamit mondani
37 III,  1  |   tétovázó léptekkel áll eléje s görcsösen kapaszkodik a halina lelógó
38 III,  1  |         föl a leány fájdalmasan, görcsösen. - Verje meg õt az Isten,
39 III,  2  |        de pici piros ajka, amint görcsösen megmozdul, mintha szavakat
40 III,  2  |          sokáig tartá átkarolva, görcsösen.~Mikor erõszakkal elszakították
41 III,  29 |     szavak után, mert a holt kéz görcsösen összecsukódott s odaszorította
42 III,  146|        kezére, mellyel a ruháját görcsösen fogta. Szép, nagyon szép
43  IV,  13 |         mialatt az egyik kezével görcsösen kapaszkodott a karfába,
44  IV,  37 |       zordonabb, zordonabb lett, görcsösen tartva kezében a gyeplõt,
45  IV,  62 |            Nem, nem - dadogta, s görcsösen kapaszkodott meg az íróasztala
46  IV,  97 |      Majd elõtörtek a könnyei, s görcsösen a szívéhez szorított: »Látod,