Rész, Fejezet

 1   1,  2  |             jól érezte magát és attól félt, hogy az álom majd elnyomja
 2   1,  12 |            kegyetlen Krucsay, aki nem félt ujjat húzni a vármegyével,
 3   1,  15 |      nyalta-falta. Mátyás voltaképpen félt e látogatástól, minél inkább
 4   1,  15 | verejtékcsöppek gyöngyöztek homlokán, félt, hogy elhibázza valahogy.
 5   1,  17 |              maradása. - Ideges lett, félt s mindjárt a tavasz elsõ
 6   1,  18 |              hogy történjék, és mégis félt. Nyugtalanság fogta el,
 7   1,  18 |          elfordítva.~- Hát ugye, hogy félt tõlem, lám beösmeri.~- Nagyon
 8   1,  19 |         mindig úgy ébredt fel, hogy õ félt, nem a macska.~Az efféle
 9   1,  23 |               kertjükben vezetgetett (félt, hogy már fecsegtem vagy
10   1,  23 |               gyalog. ~A mama roppant félt a feldõléstõl (magam se
11   1,  26 |                  De hát miért?~- Mert félt magától.~- És van rá oka,
12   1,  29 |               nem mert ránézni. Attól félt, felugrik, s mindenki szemeláttára
13   1,  32 |       magaménak, míg a szerzõje attól félt, hogy szenvednie kell érte,
14   1,  32 |                Ilyenkor a báró nagyon félt, aludni sem tudott, rendesen
15   1,  32 |             meg elõtte ezek után? Úgy félt ettõl a Szoltsányitól, mint
16   1,  33 |                Fili most már nem hogy félt volna a nagy jelenettõl,
17   1,  34 |               jó vért és dölyföt. Nem félt se kardtól, se golyótól,
18   1,  34 |              még talán az Istentõl se félt), hanem félt az úgynevezett »
19   1,  34 |              Istentõl se félt), hanem félt az úgynevezett »jelenetektõl«.
20  II,  11 |           lihegõ mellére tette, attól félt, hogy lélegzete fog elállni
21  II,  33 |              pap meglátván a ludat, s félt, hogy meg talál szólalni,
22  II,  34 |               hangosan beszélni, mert félt a vadásztól.~A vadász hazavitte
23  II,  35 |             valószínûleg a korbácstól félt - félelemmé változott; jól
24  II,  38 |              Egész testében remegett: félt a báróért, látta, hogy borzasztó
25  II,  66 |         járatlan ösvényen, nem mintha félt volna, mert a hegyek közt
26  II,  66 |              szíve hangosan dobogott. Félt a hideg éjet a szabadban
27  II,  66 |         közellétét érzé s azért kissé félt is. Az angyal most ismét
28  II,  75 |         irigyel, még a virgíniátok is félt (pedig csak két ideálom
29  II,  120|             tanulókra nem, mert attól félt, hogy a selmák közül (ott
30 III,  2  |              Õ maga nem mert eljönni, félt, nagyon haragszol. Ha megbocsájtasz
31 III,  5  |    Kelletlenül kullogott utánok, mert félt Bizi uramtól. Minden gyerek
32 III,  7  |               szegény fiatal asszony. Félt a nagy botránytól, le akarta
33 III,  15 |           hogy a mama éppenséggel nem félt tõle - sõt még õ öltöztette.~
34 III,  19 |          pénzt, kiesett a zsebébõl, s félt bevallani szüleinek. Minthogy
35 III,  50 |          félek…~- Hiszen ha eddig nem félt…~- Igen eddig, de most…
36 III,  58 |       nevezett a kávéházban.~- És nem félt?~- Hogyne félt volna? Oda
37 III,  58 |                 És nem félt?~- Hogyne félt volna? Oda van az ijedelemtõl,
38 III,  96 |          fölfordulásban, hol mindenki félt, hogy elveszti valamijét:
39 III,  109|              fel a telegramot. Mindig félt tõlük.~A nagyobbik fia sürgönyzött.~»
40 III,  148|              a városba nem ment, mert félt, hogy kinevetnék. Fiát is
41 III,  148|          felfordulásban, hol mindenki félt, hogy elveszti valamijét:
42  IV,  10 |             összerezzent, mindenkitõl félt, mindenki iránt nyájas viseletet
43  IV,  10 |             künn járni az utcán, mert félt a rossz emberektõl, nappal
44  IV,  10 |           fordult meg, mert nappal is félt: a kutyáktól.~Ilyen jó,
45  IV,  100|               a zaklatásban. Mindenki félt tõle, s éppen ezért teljesítette,
46  IV,  100|           viceispán, aki mindig attól félt, hogy egyszer majd napilappá