Rész, Fejezet

 1   1,  4  |          nekem ígérte. Erzsike az enyim, senki másé. Ugye hogy az
 2   1,  4  |          senki másé. Ugye hogy az enyim? Ugye nem úgy értette, hogy
 3   1,  8  |           elábrándozva motyogta:~»Enyim lesz… Enyimnek kell lennie.«~
 4   1,  9  |      Milyen orr! Milyen orr ez az enyim!~XVIII. FEJEZET~(A dráma
 5   1,  9  |       mondá a komornyik.~- Hát az enyim?~- Ez itt átellenben…~-
 6   1,  11 |       írása?~- Bámulatos, mert az enyim meg szakasztott az, ami
 7   1,  12 |    Istenem, istenem, egyik sem az enyim.« Annyian valának, és mégis
 8   1,  12 |           talán ez a mente sem az enyim, ami rajtam van.« (Egy viseltes
 9   1,  13 |     rendet akarok és tisztességet enyim pénzemért, nem kedvezményt.
10   1,  14 |           kalitka, amiben van, az enyim, hehehe. Aztán a galamb
11   1,  15 |         kérdé sóhajtva.~- Mind az enyim, de ti is játszhattok velük.~-
12   1,  15 |         fejét koszorúba, ahogy az enyim van, azután a közepén a
13   1,  18 |         Marjánszky -, sohase lesz enyim a Bogárka. Érzem, bátyám.~
14   1,  22 |          Mi a neve, barátom?~- Az enyim? Nagy Pali.~- Maga a kocsis?~-
15   1,  26 |  meghajlott, mint egy bumerang.~- Enyim az öröm, kirlek alásan,
16   1,  26 |     egeszet, kérlek, mintha volna enyim tulajdon tenyerem.~- Semmi
17   1,  28 |            nem. Az asszony nem az enyim. Az csak úgy van ott. Csak
18   1,  28 |          a gyerek, a Misica, õ az enyim. Az embernek van egy szép
19   1,  28 |           az késõbbi valami. Õ az enyim. És enyim is lesz, ha csak
20   1,  28 |    késõbbi valami. Õ az enyim. És enyim is lesz, ha csak az isten
21   1,  34 |        mert egész odáig ért le.~- Enyim õ - hörögte a legény lázasan. -
22  II,  39 |           õt. Hiszen nekem adtad. Enyim, csak az enyim. Ne tépd
23  II,  39 |       nekem adtad. Enyim, csak az enyim. Ne tépd ki szívembõl szívemnek
24  II,  39 |          hagylak, gyermekem. Ugye enyim vagy te, ugye nálam maradsz?
25  II,  45 |          e szép állatot? Vajha az enyim lenne...~- Oh, fölség! Minden
26  II,  57 |           igazi bot mondom nem az enyim, no no, nem az enyim, mondom
27  II,  57 |           az enyim, no no, nem az enyim, mondom A walesi herceg
28  II,  81 |    hangjaink ismerõsek (kivált az enyim), s a társalgást a legkevésbé
29  II,  84 |        már én a kocsisa?~- Hát az enyim, vagy a Gyuláé!~Szaggatott
30  II,  99 |        vagyok én! Ha egész London enyim lenne e pillanatban, nem
31  II,  119|      valaha kitudódik, hogy te az enyim vagy. Mialatt odamegyünk,
32  II,  138|         kivált Gergelynél, aki az enyim. Hanem tudod mit, öcsém,
33 III,  2  |           Nekem jutott, legyen az enyim.~- De ha jól megfizetném?~-
34 III,  3  |           korlátokat, elébb-utóbb enyim lesz.~- Soha. Áll a bundám,
35 III,  34 |         évig tartott, a diadal az enyim lett végre… hogy mikor szakítom
36 III,  49 |           hát, mi közöd hozzá? Az enyim volt. Hanem azt megmondom,
37 III,  60 |        úrnál.~- De hiszen a bunda enyim! - kiáltám elsápadva.~-
38 III,  72 |        nagy diófa rajta. Az se az enyim lenne, ha elvennék. Pedig
39 III,  95 |      meghajlással:~- Az eb nem az enyim fönség! Egy félóra elõtt
40 III,  144|     szemével reá néz Hatvanira.~- Enyim vagy! - kiáltá a professzor,
41  IV,  84 |           házak? Megvárom, míg az enyim ide forog, s aztán könnyebben
42  IV,  85 | csodálatos »Mágyika«. No, majd az enyim leszel, gondolá Hatvani,
43  IV,  85 |      szemeivel ránéz Hatvanira.~- Enyim vagy! - kiáltá a professzor
44  IV,  126|           a tietek jár lassan, az enyim után. Igenis, a Jézus Krisztus
45  IV,  127|           A tenyér? Az más. Az az enyim. Abban megbízom. Az nem
46  IV,  142|   sajnálom, de a sarkantyú nem az enyim, úgy hozta valaki hogy fölverjem