Rész, Fejezet
1 1, 14 | fõispán. - Föl kell írni. Ámbátor…~Torkán akadt a szó, tanácsosabbnak
2 1, 16 | Mindegy, amice, mindegy, ámbátor természetesen sajnálatos.
3 1, 16 | fülénél fogva elõhurcolhatná! Ámbátor esztelenebb a vándorlólegénynél,
4 1, 16 | volt akkor az a Tahó Kati - ámbátor kellemes csecsebecse az
5 1, 18 | Sajnállak, szegény Ferenc! Ámbátor magad vagy az oka. De mindegy,
6 1, 18 | míg a jó útra kiérnek.~- Ámbátor - jegyzé meg - üres itt
7 1, 19 | de még jobban házasodtak.~Ámbátor ezt csak a férfiakról lehetne
8 1, 19 | érdemes volt nagy úrnak lenni; ámbátor még ma se kellemetlen.~De
9 1, 21 | ám a sört a magyarok is, ámbátor még Pázmány Péter »cséppel
10 1, 26 | elé pajkos vigyorgással. Ámbátor jól tudták, hogy a szép
11 1, 34 | idomtalanok, mint a csutak; ámbátor a müncheni szépség-galériában
12 1, 34 | dicsõ anyácska, ki is, no? Ámbátor valami nagy válogatást éppen
13 II, 98 | mint inkább a Rónaszékinéé.~Ámbátor a mondó vagyok, hogy ha
14 III, 2 | élünk, esztendõ ilyenkorra.~Ámbátor, ha már szóba jött az a
15 III, 2 | azt. Igaz-e, Timár Zsófi? Ámbátor a molnárnéért magam sem
16 III, 2 | fölsegítették.~De a Bágy kegyetlen. (Ámbátor sokszor füstölög a Bogát
17 III, 2 | helysége költségén emeltetvén, ámbátor most kápolnástól, mindenestõl
18 III, 8 | Karonfogva ment a férjével, ámbátor a férjet nem vehette ki,
19 III, 10 | emberek mindenütt halnak.~Ámbátor még ez az igazság is kétesnek
20 III, 24 | ühüm. Persze, hogy persze. Ámbátor, ha alaposan meggondoljuk,
21 III, 49 | Ma is kilencet temettek. Ámbátor…~- No, mit akarsz mondani?~-
22 III, 104| egyikünknek se kelljen dolgozni. Ámbátor a szolgák és szolgálók mind
23 III, 112| Palit? Jó volna megtudni! Ámbátor csinos szál ember, és csak
24 III, 116| itthon lesz, tekintetes uram, ámbátor…~- Persze hogy azóta van
25 III, 116| hogy azóta van már valami »ámbátor«.~Nem értette meg a dévaj
26 III, 116| folytatta, ahol elhagyá:~- Ámbátor, ha egyszer leesik a zsindely
27 III, 122| csinált, hát tán mégse bolond. Ámbátor, ha bolond is, lehetetlen,
28 III, 130| az óta?~- Az ám, persze. Ámbátor csak soha nagyobb kára ne
29 III, 132| keresztapám megvolna is, ámbátor nincs meg, és a mappa is
30 III, 132| a mappa is ha megvolna, ámbátor az sincs meg, mégsem lehetne
31 III, 136| élnie. Mégis keserû sors!~Ámbátor igyekeztek azt megédesíteni,
32 III, 136| öreg, nagyon haragszik, ámbátor õ is nagyon szereti a királyt«.~
33 IV, 18 | egészség a legelsõ dolog, ámbátor a tekintetes úr is jó színben
34 IV, 23 | felelte õ nyugodtan -, ámbátor üsse kõ, nem bánom a kisebbiket
35 IV, 24 | érdekesebben tud, mint írni. Ámbátor ez is csak futó benyomás.
36 IV, 25 | még meg sem halt volna. Ámbátor ő megnehezteli ezt még a
37 IV, 27 | tiszteletes úr a házasulandókat (ámbátor nem igen volt házasulási
38 IV, 28 | kolozsvári polgárok álmát.~Ámbátor sokat ért mégis, hogy a
39 IV, 54 | tornáccal lapos helyen állott, ámbátor a telek görbe volt, mert
40 IV, 55 | isten neki, fölteszem, ámbátor szentségtelenség.~- Csak
41 IV, 132| engem a tekintetes úr, hogy ámbátor huszonkét fogam hiányzik
42 IV, 133| voltam én vadász sohasem.~Ámbátor némi sikerekkel dicsekedhetném.
43 IV, 139| mégis megfogynak egyszer, ámbátor nem bizonyos - szólt flegmával.~-
44 IV, 151| fordította a »Pesti Hírlap«-ban, (ámbátor a halállal nem jó kötekedni),
45 IV, 152| macska se kaparja ki onnan, ámbátor az anyja mindent megpróbált,
46 IV, 152| olyan szép, olyan érdekes… Ámbátor, hogy ez a Barcsó is szép,
|