Rész, Fejezet

 1   1,  1  |           mely bizonyosan oda fogja őt vinni, ahová éppen vágyik.~
 2   1,  3  |           hogy nem nagy »Eroberung«-ot csinált vele »Tomcsi huszár«,
 3   1,  12 |         Látom a »secretum sigillum«-ot, uram. Kész vagyok engedelmeskedni.~-
 4   1,  13 |            pettyegtetett szolgálat«-ot kivakartatta a firmáról
 5   1,  15 |         Hippolyt éppen az »a-bé-ab«-ot tanulgatta most, az pedig
 6   1,  16 |       megehetett volna. Ami azonban őt megehette volna, egy-két
 7   1,  17 |    gondolatot, hogy leírom s átadom őt végre, aki se a földben,
 8   1,  23 |           egymásra, »haragszom rád«-ot kiáltozva, s aki eltévesztette,
 9   1,  27 |           pedig?… Végre is a »vagy«-ot választotta, szelíden odaborult
10   1,  34 |          széttárta most a »decorum«-ot és a kabátja zsebébõl kirántott
11  II,  6  |        írjam meg a »Kolibri-család«-ot versben; hanem én azért
12  II,  7  |              a szomorú alakú lovag«-ot és eszébe jutott a neve
13  II,  11 |          félretette az »Abendblatt«-ot, Péter báró elhibázta a
14  II,  12 |     mindenki ajka egy »istenhozzád«-ot rebegett a földhöz, hol
15  II,  17 |         dreimal« ellen »kunststukk«-ot vág ki a ferbliben. Vagy
16  II,  20 |           izraelita vagy: a »Lloyd«-ot járatod, ha katolikus és
17  II,  20 |            és pap: a »Magyar Állam«-ot; ha nem vagy pap, de mégis
18  II,  20 |            epedve várt »Abendblatt«-ot. Mily élvezet! Egy egészen
19  II,  25 |      menteni«.~A »Kintornás család«-ot, mikor már ki volt nyomatva
20  II,  25 |         kimondta a »pour les dames«-ot.~- No, csakhogy már mehetünk -
21  II,  28 |            mondták: semmi sem képes őt meglágyítani a világon,
22  II,  34 |           kedves gyermekem - fogadá őt -, kislányom már mondá,
23  II,  34 |            fájdalmadat - vigasztalá őt -, majd meg fogjuk látni,
24  II,  135|           hozd ide a »Magyarország«-ot. Attól elalszom, míg a zene
25 III,  1  |             levest, meg a »demikát«-ot, maga szabja, varrja az
26 III,  1  |            teheti a finom »demikát«-ot, a juhászok címeres eledelét,
27 III,  41 |       remegve könnyes szemmel nézte őt és idegesen szorongatta
28 III,  41 |          beleegyezett, hogy Tihamér őt meglátogathassa, azt hitte,
29 III,  47 |            rágalmazták, s lecsapván őt ezért összes méltóságairól
30 III,  47 |       Laczfy Magdolnához s felkölti őt, ekképpen kérdezősködve:~-
31 III,  52 |         hogy éppen a »Liber amorum«-ot.~- Elhoztam a pénzt, nagyságos
32 III,  62 | tanfelügyelõnének!~A »Pesti Hirlap«-ot pedig tekintetes Ernyeczky
33 III,  62 |            olvasni a »Pesti Hirlap«-ot az idén.~Alig várták, hogy
34 III,  85 |             reggel a »Pesti Hirlap«-ot, szokás szerint egész addig »
35 III,  148|          halott van a faluban, hogy őt figyelmeztessék. De a kísértetekben
36  IV,  25 |      vállalta.~Kastélyát feldúlták, őt magát elfogták, becsukták,
37  IV,  36 |          esztendeig.~Nem is tartják őt itt szigorú égi bírónak,
38  IV,  65 |             fejérõl »visi repertum«-ot. Mert formája van ám a dolognak.~
39  IV,  65 |       bevert fejrõl »visi repertum«-ot kell fölvenni.~- Igenis,
40  IV,  77 |       vettem mára alaptémának éppen őt.~Azért, hogy kigúnyoljam.~
41  IV,  85 |           most Hatvani. Fruzinka is őt fogja szeretni ismét.~Mikor
42  IV,  104|          Rákóczi-kornak. Thaly, aki őt a homályból előhozta, érdekesen
43  IV,  105|      járatni fogja a »Pesti Hírlap«-ot, én arra figyelmeztettem
44  IV,  126|      hajigálták a levegõbe. »Vivát«-ot kiáltott száz torok. Legények
45  IV,  127|         hogy gyaur golyó nem fogja. Őt küldé Szeged ellen Mehemed.~