Rész, Fejezet
1 1, 4 | akkor ez az eszme, mint a nyugtalanul alvók elõtt a hajnal epedve
2 1, 4 | nyakába.~...~A zajongó tömeg nyugtalanul várta õket odakünn. A megfoghatlan
3 1, 6 | akkor ez az eszme, mint a nyugtalanul alvók elõtt a hajnal epedve
4 1, 7 | akkor ez az eszme, mint a nyugtalanul alvók elõtt a hajnal epedve
5 1, 10 | házhoz.~Ezalatt maga a gazda nyugtalanul hánykolódék fekhelyén egész
6 1, 11 | kicsinyek raja fent a fészkekben nyugtalanul csipogott. Minden mutatta,
7 1, 12 | ide? - hebegte zavartan, nyugtalanul körülhordozván tekintetét
8 1, 13 | a jobboldal, a szélsõbal nyugtalanul fészkelõdött, különösen
9 1, 15 | hallgatja elég figyelemmel, nyugtalanul nézeget ide-oda s egyszer
10 1, 18 | mit csináljunk? - kérdezte nyugtalanul.~- Megisszuk a kávénkat,
11 1, 19 | a holnapot. Egész éjjel nyugtalanul hempergett ágyában, a szemét
12 1, 20 | Mikor jössz? - kérdé nyugtalanul.~- Azt az Isten tudja -
13 1, 20 | a cigarettákat!~Moronyi nyugtalanul hajolt ki az ablakon. A
14 1, 21 | fogai vacogtak, míg a keble nyugtalanul pihegett, hullámzott, hogy
15 1, 23 | istennek.~- Mit hoztál? - kérdé nyugtalanul.~- Valami kis dologban szeretnék
16 1, 23 | csak megmondta? - kérdé nyugtalanul.~- Senkinek sem.~- Maga
17 1, 23 | ki a virágokból.~Nehezen, nyugtalanul vártam ismét a következõ
18 1, 23 | öreggel?~Prakovszky pedig nyugtalanul hajolt hátra és azt kérdezte
19 1, 26 | keserûsége - szóltam közbe nyugtalanul -, mert én igazán csak a
20 1, 27 | Filcsik közömbösen, mialatt nyugtalanul feszeng a kényelmetlen elõülésen.~-
21 1, 28 | Mindezt szaggatottan, lassan, nyugtalanul mesélte a vendéglõs, mert
22 1, 33 | Fili egész éjjel nem aludt, nyugtalanul hánykolódott ágyában, mint
23 1, 35 | négy vasderes lova már nyugtalanul toporzékolt künn. Két szép
24 II, 5 | csoszognak, zörögnek nagy nyugtalanul.~Végre Pilászinak az a jó
25 II, 13 | álmodozik éjjel mindenki nyugtalanul, csak Jurisics nyugodtan
26 II, 25 | mozdulunk, s õ mégsem szól, de nyugtalanul izeg-mozog székén, mert
27 II, 34 | mégis mindig félrebeszélt és nyugtalanul hánykolódott ágyán.~Letérdeltem
28 II, 60 | A GRÓFNŐ~Kiléry grófnõ nyugtalanul várakozott Károly után.
29 II, 72 | lehetett neki, elvörösödött, nyugtalanul és utánozhatatlan szögletességgel
30 II, 78 | teremtette! Hol loptam?~Nyugtalanul tekintett jobbra-balra.~-
31 III, 1 | hogy édesebbel?…~Miklós nyugtalanul izgett-mozgott, s ha a Bohuska
32 III, 1 | köd nehezedék.~A kisded nyugtalanul mozgott új helyén. Ijedten
33 III, 2 | kezét a sarlóval!) Olyan nyugtalanul nézeget vissza a férjére.
34 III, 2 | el sem hinnék.~A beteg nõ nyugtalanul hánykolódott ezalatt selyempárnái
35 III, 2 | szõke hajjal… mint amilyen nyugtalanul álmodozék ébren Csuz Gábor
36 III, 2 | kioldani. A négy tüzes csõdör nyugtalanul rakosgatta szép, karcsú
37 III, 3 | elevenen ide.~A beteg nõ nyugtalanul hánykolódott selyempárnái
38 III, 102| kit kiáltsunk ki? - kérdém nyugtalanul.~- Akit akar. Csak arra
39 III, 144| kocsis, prüszköltek a lovak nyugtalanul.~- Tessék felülni, kérem,
40 III, 148| kíváncsisággal némelyek, nyugtalanul mások. Borcsányi a csehországi
41 IV, 1 | csörgette ezüst vizét, a lombok nyugtalanul hajladoztak az õs fákon.~-
42 IV, 73 | Isten önnel, uram - mondá nyugtalanul -, sietnem kell haza.« (
43 IV, 85 | kollégiumban levõ lakásán nyugtalanul hánykolódik ágyában, az
44 IV, 85 | kocsis, prüszköltek a paripák nyugtalanul.~- Tessék felülni kérem,
45 IV, 151| kabátkáján: »Hát készülsz, apa?«~Nyugtalanul dobálom magam az ágyamban.
|