Rész, Fejezet
1 1, 2 | Boldogtalan hitelezõi már keresztet vetettek pénzökre. Volt,
2 1, 14 | erre a jegyzõkönyvre egy keresztet, amice, - mondá a bíró az
3 1, 15 | ménen, magasra tartva a keresztet.~A püspök után kisebb mokány
4 1, 15 | magát, s nem vet hirtelen keresztet, menten lónak változott
5 1, 15 | Bizony kár volt pedig azt a keresztet vetni, lévén õkegyelme akkora
6 1, 17 | munkások kihúzták elõbb a keresztet; azután hozzáláttak a munkához.
7 1, 17 | most is rajta van a neve) keresztet vetett magára s vacogó fogakkal
8 1, 29 | kíváncsiabbak.~Klacskáné keresztet vetett magára és nem állhatta,
9 1, 29 | Ilyet még nem láttam.~Aztán keresztet vetett magára és egész elhalványodva
10 1, 31 | minisztráns gyerek vitte elöl a keresztet a kakassal. (A különös keresztet
11 1, 31 | keresztet a kakassal. (A különös keresztet igen megbámulták a népek
12 1, 31 | bizonyítá, reszketõ hangon keresztet vetve magára. - Dicsértessék
13 1, 35 | pántlikával fölékesített keresztet és a gróf nyakába akasztotta,
14 II, 7 | Csiba te!~Azzal áhítatosan keresztet vetett magára.~»Bizonyosan
15 II, 36 | Régen Amerikában lehet. Keresztet vetettem már én mindenre,
16 II, 60 | Megcsókolta az egyszerû keresztet, melyen a szerény koszorú
17 II, 60 | susogta, s újból megölelte a keresztet, s csókolta sokszor, számtalanszor
18 II, 60 | folyvást, görcsösen átölelvén a keresztet. Károly már egészen közelében
19 II, 60 | a grófnõ nevét, csaknem keresztet vetettek ijedtükben magukra.
20 II, 106| mormogással vetettek magukra keresztet, s csodák csodájának beszélték
21 II, 126| becsületes szûcsmester pedig keresztet vetett magára a korcsma
22 II, 134| szaporán: vágd ki azt a keresztet!~A hajdú marcona legény
23 III, 2 | naphoz.~*~Egy aranyozott keresztet kellett feltenni a torony
24 III, 2 | ablakból magam adom ki majd a keresztet, ha már fent leszel.~Fent
25 III, 2 | az evet.~- Ide most azt a keresztet! - kiáltá aláhajolva -,
26 III, 2 | elsápadt a torony-ablakban, keresztet vetett magára s szomorúan
27 III, 3 | borzalommal vetett magára keresztet; s azt morogta: »A pogány!«~
28 III, 28 | illetőnek a nevét és egy keresztet csináltam utána, ami annyit
29 III, 28 | kántorra néztem. Ájtatosan keresztet vetett magára.~Sokáig beszélgettek
30 III, 28 | Az öreg kántor ájtatosan keresztet vetett magára s azután csendesen
31 III, 72 | hogy abból pedig politúros keresztet csináltassanak az õ sírjához
32 III, 78 | egyházfi elsápadva.~A kurátor keresztet vetett magára.~Brana bácsi
33 III, 144| a hívõ keresztény ember keresztet vet, s lelkét az Istennek
34 III, 148| kiáltott fel a szakácsné, keresztet vetve magára, és elfutott.~
35 IV, 9 | Úgyhogy becsületes polgárok keresztet vetettek magukra, mikor
36 IV, 20 | abba a kálvinista városba keresztet. )~Így állván a dolgok,
37 IV, 26 | nyíl.~Kovács Gábor ájtatos keresztet vetett magára, és hüledezve
38 IV, 32 | szekérrõl, és vágd ki azt a keresztet, hogy tovább mehessünk.
39 IV, 32 | falu népével beásatta a keresztet a meredek hegybe vájt út
40 IV, 97 | férfi, egy szalmazsuppra ül, keresztet vet magára, s azon leereszkedik
41 IV, 126| vagy, vén gazember. Ezt a keresztet te állítottad ide, hogy
42 IV, 129| legalább ne felejtettem volna keresztet vetni magamra. De édes istenem,
43 IV, 142| tiszta jószág (s ájtatosan keresztet vetett magára). »Nem hiszem,
44 IV, 146| fészkelõdék helyén s talán keresztet is vet magán, ha e percben
45 IV, 147| Valóságos középkori dalia.~Keresztet vetve magamra, fogvacogva
|