Rész, Fejezet
1 1, 2 | részét.~- Derék testvér! - dörmögé Stofi úr.~- Hova lett bátyjának
2 1, 8 | uram!~(- Ha jó, edd meg - dörmögé magában a megszólított,
3 1, 9 | hazulról.~(- Gyanítottam… - dörmögé az öreg Bornemisza a pamlagon
4 1, 10 | mozdulnánk?~- Nem tudom minek? - dörmögé Gracza ásítva, s egy megvetõ
5 1, 11 | foltozta.~- No, mi az, mi? - dörmögé mély hangon. - Mit kívánnak
6 1, 12 | a fejedelem ingerülten dörmögé:~- A becsületes ember nem
7 II, 1 | semmit.~És háromszor is dörmögé egymás után, hogy »nem tesz
8 II, 22 | Nem ért kelmed ahhoz - dörmögé Cseres. - Már az úgy dukál,
9 II, 24 | alispán úr.~- Ez mégis sok - dörmögé a fõúr, haragosan rángatva
10 II, 24 | közeledik.~- Teringette! - dörmögé az öregúr elbûvölve ennyi
11 II, 37 | dolgunk!~- Jó az ördögnek! - dörmögé Erzsók asszony.~- De hát
12 II, 38 | vér nem tagadja meg magát, dörmögé magában az öreg báró A Feri
13 II, 38 | Szakasztott Kossuth-vér - dörmögé a báró, ki minden komor
14 II, 38 | Természetesen... természetesen - dörmögé a báró szórakozottan.~-
15 II, 44 | üdvözítõ csarnokában.~- Hm! - dörmögé a doktor, mindjárt az elsõ
16 II, 51 | szemeit és még azután is dörmögé: - minden benne van.~- És,
17 II, 51 | megmagyarázó levélkét.~- Oh, oh! - dörmögé - és ennek az embernek kétszázezer
18 II, 81 | Ki az? Ki röhög itt? - dörmögé durva hangon.~Szétnézett,
19 II, 99 | Elmaradt, mint a te utazásod! - dörmögé. - Egy igazi angol mindig
20 II, 109| a mocsoktalan erkölcs... dörmögé útitársam. - De nini, Pesten
21 II, 117| Tehát mély inkognitó - dörmögé magában a polgármester. -
22 II, 117| De hát mi az ördög ez? - dörmögé megriadva. - Az ördög játszik
23 II, 127| Elmaradt, mint a te utazásod - dörmögé. - A magyarnak most úgyis
24 III, 1 | homlokát s alig hallhatólag dörmögé: »Vakmerõ ifjonc!« - Luppán
25 III, 1 | voltam.~Lapaj önkénytelen dörmögé érdes medvehangján:~- Ki
26 III, 14 | ráncigáltam meg.~- Hop hó! - dörmögé Gáspár. - Mindjárt, apó…
27 III, 24 | holnap.~- Iszen igaz, igaz… - dörmögé az öreg, elgondolkodva -,
28 III, 28 | nagyuramat.~- Tudom, tudom - dörmögé még mindig félálmosan -,
29 III, 34 | behúzódott.~- Pechem van - dörmögé Pali bosszúsan. - Már megint
30 III, 67 | vigasztalót.~- Szinte szeretem - dörmögé -, hogy nem vállalta el
31 III, 72 | ugye magam menjek el? - dörmögé az alispán méltatlankodva. -
32 III, 78 | ló állott.~- Mi ez? Hm! - dörmögé. - Hát nem megyünk?~Eközben
33 III, 83 | kocsis felett, ki fejcsóválva dörmögé:~- Ni! Ennek a gyalázatosnak
34 III, 87 | tárgyalási napokat tûzöl ki - dörmögé, és a szemöldökeivel eleresztett.~
35 III, 87 | Ejnye, ejnye… az már baj - dörmögé -, bizonyosan kiesett a
36 III, 94 | csehek édes atyámfia« - dörmögé Koháry Péter, s kezdte magát
37 III, 94 | nem mutatom meg neki - dörmögé. - Úgyis oly kapzsi, hiú,
38 III, 98 | megmondtuk.~- Szörnyûség - dörmögé a herceg - egy tizenöt agancsossal
39 III, 136| öregurat feléje…~- Nonono - dörmögé az öreg Szilágyi elfordulva,
40 III, 144| professzorba szerelmes - dörmögé Butykai a bosszútól lihegve -,
41 IV, 23 | Hej, kopasz, kopasz! - dörmögé. - Hiszen jó volna az, csak
42 IV, 32 | szilvásban.~- Semmi kétség - dörmögé -, Zeley fejében a jus primae
43 IV, 37 | szegény, mert lelke nincs - dörmögé Kátyi Ferenc.~- Szereti
44 IV, 72 | felszisszenése hallatszott.~- Igaz - dörmögé a kapitány. - Persze hogy
45 IV, 109| a hasát.~- Hát tessék - dörmögé. - Én igazán megérdemlem,
|