Rész, Fejezet
1 1, 2 | reped meg.~- A szíve? - csodálkozott a fekete esküdt.~- Üm… üm!
2 1, 3 | de képzelhetni mennyire csodálkozott, midõn Fodros Marciról megtudta,
3 1, 4 | özvegyi fátyol alatt. Mindenki csodálkozott, mert sehogy sem illett
4 1, 9 | befellegzett«.~A fõbíró úr nagyon csodálkozott, midõn egy félóra múlva
5 1, 9 | Jasztrab.)~A fõbíró úr nagyon csodálkozott, midõn alig félóra múlva
6 1, 11 | Kendnek még él az apja? - csodálkozott Tereskey. - Az lehetetlen!~-
7 1, 12 | köpûhöz kötve.~- Ej, no! - csodálkozott a suhanc elgondolkozva,
8 1, 12 | megrándult.~De Krucsay éppen nem csodálkozott rajta, hanem egyszerûen
9 1, 13 | ba megy.~- Ilyenkor? - csodálkozott a fiskális.~- Szándékosan
10 1, 13 | királyi rezidencia.~Druzsba úr csodálkozott, letette a csibukot.~- És
11 1, 13 | ördögbe is, mi baja van? - csodálkozott a major domus, rettentõ
12 1, 13 | a kapu alatt.~Druzsba úr csodálkozott és valami balsejtelem mardosta,
13 1, 17 | élet-halálra. Az egész utca csodálkozott rajta, hogy ugyan mit kapnak
14 1, 21 | Hát nem bántották önt? - csodálkozott a kis hadnagy. - Megfoghatatlan.~-
15 1, 23 | csodálkozik.~Anyám azonban csodálkozott.~- Furcsa vadász, amelyik
16 1, 24 | Szlimóczky kisasszony is csodálkozott és gyöngén meglökte legidõsebb
17 1, 25 | neki a szívecském.~Késõbb csodálkozott is, hogy olyan nehezen jött
18 1, 26 | lenne.~A professzor szinte csodálkozott, hogy a világ még össze
19 1, 26 | ott se víz, se béka.~De csodálkozott a tisztelendõ úr szakácsnéja
20 1, 27 | rángatódzó kezébõl.~Kapy csodálkozott barátja megindulásán és
21 1, 32 | Kinyitotta szemeit és felette csodálkozott, hogy minden olyan nyugodt
22 1, 32 | reggel nyerte vissza és igen csodálkozott rajta, hogy hol van. A báró,
23 1, 33 | élc.~Eddig még csak Fili csodálkozott, de mikor aztán bent a szobában
24 1, 35 | súlyt.~- Ön nem vadászik? - csodálkozott a báró.~- Soha. Fiatal koromban
25 1, 35 | kedves sógor.~- Hogy-hogy? - csodálkozott Knopp.~- Képzeld, mi történt
26 II, 4 | szólt mosolyogva.~- Ah! - csodálkozott a társaság azon része, mely
27 II, 7 | megállítani.~No, hanem el is csodálkozott, amint meglátott.~»Szervusz,
28 II, 62 | Bezzeg mennyire csodálkozott aztán Ivanovics Iván úr,
29 II, 114| vissza, hogy az úrfi nagyon csodálkozott, de azt üzente, hogy engedelmeskedik
30 III, 1 | bejelenteni.~A fõbíró úr nagyon csodálkozott, midõn alig félóra múlva,
31 III, 31 | levelet kapjon. Mindenki csodálkozott. Hogyisne? Hát még olyan
32 III, 35 | terminus megjött, nagyon csodálkozott, hogy minden csendes és
33 III, 41 | repül el a pillangónál, csodálkozott, hogy múlik hét hét után
34 III, 44 | nem nevetett rajta, se nem csodálkozott, éppen csak olyanformán
35 III, 83 | kurtanemes elõtt, hogy igazán csodálkozott rajta, miképp lehetett ezt
36 III, 112| találkozhassam.~Pali megjött és igen csodálkozott rajtam, mikor így szóltam
37 III, 124| feküdt.~Nagybátyám igen csodálkozott, mikor meglátott, s nem
38 III, 128| megállt elõttem bámészkodva. Csodálkozott rajta, hogy embert lát.~
39 IV, 13 | pozícióban, s bizonyosan csodálkozott rajta, hogy oda nem rohanok.~
40 IV, 111| összevacogott.~- Nem eszik? - csodálkozott a báró. - Hát nem szokott
41 IV, 127| Berkészi István.~Annál jobban csodálkozott Apul a várispán, mikor a
42 IV, 127| illetõt.~Som uram roppant csodálkozott, hogy Bala bég mindenrõl
43 IV, 127| volt dõlve a vár sorsa. Ali csodálkozott, hogy Szondy nem adja meg
44 IV, 152| kérdéseire, hogy »nix ungrisch«. Csodálkozott és nagyban veszekedett velem,
45 IV, 152| itthon toppant. Mindenki csodálkozott: mi történt, mígnem kisült
|