Rész, Fejezet

 1   1,  35|        szépségû asszonyka.~- Özvegy Wraditzné, unokahúgom - sietett õt
 2   1,  35|          mintha megneheztelt volna. Wraditzné a kocsis hónalján át látta
 3   1,  35|       érdekel az az izé… ez a gróf.~Wraditzné vállat vont.~- No, azt éppen
 4   1,  35|             Nem akarja megkóstolni?~Wraditzné ránézett azzal a csiklandozó
 5   1,  35|           alig léptek egyet-kettõt, Wraditzné fölsikoltott.~Mindenki oda
 6   1,  35|      kalapom mellé - kellemeskedett Wraditzné.~- Jó, jó, megkapod - mondá
 7   1,  35|           hogy kitömeti, de ezt meg Wraditzné ellenezte, aki a tollakra
 8   1,  35|             ezt szállítani? - kérdé Wraditzné. - Nekünk csak az a hitvány
 9   1,  35|         legkecsesebb asszony lenne.~Wraditzné egy nagy páfránnyal, mint
10   1,  35|        ugrott le, majdnem ráesett a Wraditzné kalapjára, amelyen orgonavirág
11   1,  35|               Menjünk mi is - vélte Wraditzné. - Az egyik bükkfa olyan,
12   1,  35|             s talált is vagy hatot. Wraditzné rubintpiros szamócák után
13   1,  35|     énekeltek. Nagyon szép volt az, Wraditzné tapsolt és észre se vette,
14   1,  35|            báró el volt ragadtatva, Wraditzné nemkülönben és most már
15   1,  35|        rablólovag maga? - kunkogott Wraditzné, incselkedõ megszeppenéssel.~-
16   1,  35|       mûveletében valahogy odaért a Wraditzné picinyke füléhez és felhorzsolta
17   1,  35|        akkor ide jöhetnének - vélte Wraditzné - a jó koszt végett.~- Bizonyosan
18   1,  35|           kacsintásaiddal, Ninette!~Wraditzné felbiggyesztette a duzzadt
19   1,  35| Kozsibrovszky virgoncan ott termett Wraditzné mellett és karját nyújtotta.~-
20   1,  35|           szigorú oldalpillantással Wraditzné felé, ki valami másról kezdett
21   1,  35|           egy szép birtokon - szólt Wraditzné.~- Komolyan tetszik önnek?~-
22   1,  35|             rögtön megvan a birtok.~Wraditzné riadtan kapta el a fejét
23   1,  35|          adott.~- Én? - csodálkozék Wraditzné és egy piskótát morzsolt
24   1,  35|             elsõt azonnal eltörlöm.~Wraditzné vállat vont.~- Ha van bátorsága
25   1,  35|          végén voltak; a csemegénél Wraditzné kivett a tányérból egy óriási
26   1,  35|            füstös, fekete fogaival.~Wraditzné odanyúlt a másik feléért,
27   1,  35|     csárdás-táncában gyönyörködtek. Wraditzné egy folyosóra kivitt bíbor
28   1,  35|          hogy nem szabad elrontani.~Wraditzné beugrott s úgy eltanulta
29   1,  35|             ragadt az öreg lepke. A Wraditzné gyûjteményébe került - komolyan
30   1,  35|  szövetkezett rokonság magatartása.~Wraditzné ugyanis közölte a tisztességes
31   1,  35|        szitába öntöttek vizet, mert Wraditzné makacs asszonyka volt, mégis
32   1,  35|          sürgönyeit is elfogták s - Wraditzné se kapott a kezéhez semmit.~
33   1,  35|      tengerészhadnagy éppen ott ült Wraditzné mellett és egy pávatoll-legyezõvel
34   1,  35|           ismerõsen nyújtott kezet.~Wraditzné habozott. De csak egy percig.
35   1,  35|           megtanulom.~S ezzel leült Wraditzné mellé a másik oldalon, ahol
36   1,  35|           ahol még nem ült hadnagy.~Wraditzné kellemetlenül érezte magát
37   1,  35|       tovább folytatni. Most megint Wraditzné került vallatás alá, nyugodtan
38   1,  35|       összeegyeztetni ezt a kettõt.~Wraditzné meglehetõsen sok oldalról
39   1,  35|                Egy medvéé - felelte Wraditzné. (Élénk derültség.)~- Hol
40   1,  35|         legbájosabb mackója, a szép Wraditzné.~- Hát mit akar adni ezért
41   1,  35|       Kleopátra királynõnek - kezdé Wraditzné az õ csengõ, édes hangján -
42   1,  35|             Azt nem tudom - felelte Wraditzné -, de azt tudom, hogy Kleopátra
43   1,  35|           Hát egy hering - folytatá Wraditzné.~- Ohó! Hát hogy lehetett
44   1,  35|          egyet szeretnék még tudni.~Wraditzné kérdõleg tekintett rá.~-