Rész, Fejezet

 1   1,  2  |       sejtelmével, hogy örvény szélén áll, hogy a sors fatális
 2   1,  3  |      sóhajtott.~- A falu túlsó szélén. Egy kicsit messze lesz
 3   1,  4  |    becsületes embert?…~A város szélén volt fölütve a két tanya,
 4   1,  11 |     Aztán nincs messze. A falu szélén lakunk.~- Maguk nem hurcolkodtak
 5   1,  12 |      õket a valóságban a garád szélén ülve.~A nagyobbik testvér
 6   1,  13 |   Messze a fák között, az erdõ szélén megjelent egy-egy szarvas
 7   1,  13 |      remegve vonaglottak az út szélén. Az égen sötét felhõk vágtattak
 8   1,  13 |    zord és keserû volt.~A falu szélén egy malom kelepelt, keskeny
 9   1,  13 |        a kastélyhoz, a fenyves szélén egyszerre így szólt, nem
10   1,  14 |    szúrta le az imént a temetõ szélén azt az embert?~- Miféle
11   1,  14 |   láttak dulakodásban a temetõ szélén. Sötét volt, a birkózó alakok
12   1,  14 |      az illetõ embert a temetõ szélén s most látván, hogy ártatlant
13   1,  14 |         akit megöltem a temetõ szélén, társam volt, a félszemû
14   1,  17 |     innensõ, egyet meg a túlsó szélén.~Mentek, mentek, sokáig
15   1,  24 |   szeme, ki arra vigyáz a park szélén, hogy befordul-e a jegenyefák
16   1,  25 |        itt, amik a világ másik szélén, ugyanazok az utasok ugyanolyan
17   1,  29 |   tábla a falon, melynek egyik szélén fel volt írva krétával,
18   1,  29 | mennyivel maradt adós; a másik szélén ellenben a korcsmárosné
19   1,  32 |       hattyúknak, leültek a tó szélén, s mint valami nagyérdemû
20   1,  33 |         akik azelõtt az asztal szélén szoktak ülni kurta szoknyácskáikban,
21   1,  35 |   elvesznem éhen-szomjan az út szélén.~Kozsibrovszky nevetett,
22   1,  35 |    Helyes. Mi az a fehér ott a szélén?~- Az egy kis sátor, némi
23   1,  35 |       Knopp habozva.~- Az erdõ szélén, gróf úr, a nyírfáknál -
24  II,  26 |     megtalálta a kalacsai erdõ szélén.~- Édes, kedves, egyetlen
25  II,  36 |   hajlék nélkül a kétségbeesés szélén. Nagy vagyonunkból, melyhez
26  II,  45 |  bámulatos szép volt így!~Ágya szélén ültem. Kerek fehér karjaival
27  II,  54 |     alacsony udvarházba a falu szélén.~Ott élt a hatalmas magyar
28  II,  57 |        úr ott a középsõ asztal szélén, lesz oly szíves és följegyezi,
29  II,  60 |        elfásulva ül ott az ágy szélén, mint akit villám megcsapott.
30  II,  66 |       Egy kis csónak állt a tó szélén. Ebbe most beleemelte az
31  II,  73 |      kísértet ott ült az ágyam szélén, gyöngéden fölém hajolva,
32  II,  73 |     Körmös Borcsa ült az ágyam szélén.~- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - ~
33  II,  88 |      mindjárt a kiállítási tér szélén van egy szivaros bolt, abban
34  II,  89 |  merített, rovátkás papíron, a szélén kerettel, fölül pedig korona
35 III,  60 |        zúzmarás fáknak a járda szélén: »Nincs hidegség… ne bolondozzatok
36 III,  81 |        a gyomra.~Az egyik erdõ szélén egy csizmát talált. Már
37 III,  110|        görcsöt kötött az egyik szélén, nehogy valahogy elfelejtse.~
38 III,  148|     béres szaladt a falu túlsó szélén levõ kastélyba megvinni
39  IV,  32 |       házam, éppen úgy az erdõ szélén, mint a tietek, abba viszlek
40  IV,  41 |  állott a birkái mellett az út szélén.~- Miféle kastély ez, hej?~-
41  IV,  129|      pajta volt a kert innenső szélén, s a pajta előtt egy papképű
42  IV,  142|      De egyre építik…~A temetõ szélén, félig bent a garádban (
43  IV,  149|       körtefát ott az országút szélén? Hát baj az annak, hogy
44  IV,  152|    messze a patkó-asztal másik szélén, és még egy tósztot mondott