Rész, Fejezet
1 1, 34| elsõ legényével, bizonyos Kolowotki Mátyással, aki a nagy mester
2 1, 34| lábbelijét is ez a bizonyos Kolowotki készíti. Nagy nimbusz környezte
3 1, 34| méreg-szeplõ Máli nénit, akár nem.~Kolowotki kacsintott a szürke szemével
4 1, 34| tisztelt barátomnak jobb kezét, Kolowotki Mátyás urat, ki is velem
5 1, 34| hogy mitõl döglik a légy.~Kolowotki Mátyás nagyon meg volt lepetve
6 1, 34| vagyok a te võlegényed, a Kolowotki, a Mannl-Hein jobbkeze.~
7 1, 34| bolondulva? Apám, apám, segítség!~Kolowotki nagy lihegve iparkodott
8 1, 34| hiszen meg nem esz. Te meg, Kolowotki, ne fogdosd a leányt és
9 1, 34| tied. Most már hagyd abba, Kolowotki, mert nem az a módja, hidd
10 1, 34| eresztette le a nagy tenyerét a Kolowotki vállára.~Kolowotki megfordult,
11 1, 34| tenyerét a Kolowotki vállára.~Kolowotki megfordult, Katica pedig
12 1, 34| kisiklani s elfutni a szobából.~Kolowotki kábultan nézett utána. Hogy
13 1, 34| vennéd.~Szót fogadott ebben Kolowotki, már amennyire tehette,
14 1, 34| mint egy alabástrom bábú.~Kolowotki a fogait csikorgatta dühében,
15 1, 34| durcásan.~- Ugyan ne izéljen, Kolowotki. Mit akar? Hagyjon békét!~
16 1, 34| fölpillantván munkáikból, Kolowotki pedig azt hitte, hogy rögtön
17 1, 34| csillapítani:~- Nonono, nem baj, Kolowotki. Hiszen még nem ösmer régóta.
18 1, 34| csoda az ha még nem szeret.~Kolowotki fölfortyant:~- Mit, hogy
19 1, 34| mellét.) Hát olyan ember Kolowotki Mátyás, akit csoda volna
20 1, 34| éppen a logika - ellenveté Kolowotki. - Akit én utáltam eddig,
21 1, 34| itt van a bibé - hörögte Kolowotki sötéten, s még a porcelán
22 1, 34| a tanácsot adom. Az idõ, Kolowotki, az idõ a fõ, az idõ segít
23 1, 34| pokolba az idõvel! - fakadt ki Kolowotki keserûen. - Mit utasít engem
24 1, 34| öreg ház«?21 - kérdezte Kolowotki majdnem mindennap újra és
25 1, 34| segített, de megfordítva, t. i. Kolowotki lett szerelmesebb a leányba.
26 1, 34| Ilyenkor hátra se fordult Kolowotki. Minden rendben van. A gép
27 1, 34| patika - vélte a másik.~Kolowotki nem vette rossz jelnek.~
28 1, 34| azonban váratlanul felrezzent Kolowotki, aki háttal fordulva Katinak,
29 1, 34| a tik-tak nem szabályos.~Kolowotki a bolt elõrészébe pillantván,
30 1, 34| mint egy égõ fáklya.~A Kolowotki szemkarikái zöldes fényt
31 1, 34| ruháiból, zsebkendõjébõl. Kolowotki tetõtõl talpig szemügyre
32 1, 34| mint a skarlát posztó. Kolowotki kékült, zöldült a háttérben,
33 1, 34| az úr. Ez tudja a módját.~Kolowotki is ezen a véleményen lehetett,
34 1, 34| városban.~- Megölöm - súgta Kolowotki rejtelmesen a fülébe. ~Ijedten
35 1, 34| összeget.~- Úgy? - mondta Kolowotki és megjuhászodott egy kicsit.~
36 1, 34| a véleményben volt, hogy Kolowotki egy rossz pillanatban vagy
37 1, 34| marja. Én azt gondolom, hogy Kolowotki is jó volna, szereti, meg
38 1, 34| való esze van. Hát persze Kolowotki. Jól mondja, hogy szereti.
39 1, 34| és újra szõnyegre hozta Kolowotki ajánlatát, körülményesen
40 1, 34| visznek valahova. Vagy ameddig Kolowotki meg nem házasodik. Ide máskülönben
41 1, 34| maradj itt, de csak mint a Kolowotki menyasszonya.~- Engedjen -
42 1, 34| Van a világon elég leány.~Kolowotki keserûen nevetett s fennhéjázón
43 1, 34| fennhéjázón vágta oda: ~- De Kolowotki csak egy van. S az elvész
44 1, 34| Odamentek, de nem volt otthon. Kolowotki azt mondta, hogy egy jó
|