Rész, Fejezet

 1   1,  1  |             Én örökké kendre fogok gondolni és nem megyek férjhez soha.
 2   1,  1  |      legyen aztán! Én is rád fogok gondolni mindig. Isten engem úgy
 3   1,  9  |         volt otthon. El nem bírják gondolni, hova lett.~- No, ezzel
 4   1,  9  |          Krupicsek úr el nem bírta gondolni, miért e nagy megható hála.
 5   1,  12 |          lehetett az, el nem bírom gondolni.~- Ne firtasd. Majd eljön
 6   1,  13 |        innen lökni. Hogy mer ilyet gondolni!~- No, csak az kellene még -
 7   1,  13 |   megmártogatta. Rá se akart többé gondolni. Hanem ezek az átkozott
 8   1,  21 |        magatokat ilyen ostobaságra gondolni? Hiába vágsz savanyú pofákat,
 9   1,  23 |    csiklandozása. Nem bírtam másra gondolni, csak õrá. Hát persze, hiszen
10   1,  24 |         érünk rá a szegénységünkre gondolni, ahelyett örökké abból tartunk
11   1,  27 |           nyomta. Nem bírt egyébre gondolni se.~Kezébe vette a csomagot
12   1,  28 |          megsegíthet. El lehet azt gondolni. Talán benne is van a pihegésében: »
13   1,  32 |           ha megérkezik? Jaj, jaj! gondolni se mert erre. Hiszen becsületszavát
14   1,  34 |             Én mindent meg szoktam gondolni.~A bíró nem tudott mit csinálni
15  II,  3  | bizalmatlankodni.«~És nem is akart gondolni többé semmire, hanem élénk
16  II,  22 |             Hagymás nem tudta mire gondolni. Gyermekkoruktól ismerik
17  II,  24 |          emelvényre. El nem tudták gondolni, hogy az a kardcsörrenés
18  II,  24 |       ugyan mit fog az a miniszter gondolni, mikor meghallja ezt a bolond
19  II,  36 |   megfenyegetett. Istenem! mit fog gondolni rólam még akkor is, ha a
20  II,  41 |         rakom itt össze, egyszóval gondolni fog akármit, de már arra
21  II,  43 |     közönségnek, kik el nem bírták gondolni, mirõl értekezhetik a tanító
22  II,  51 |            Lamiel úr nem szeretett gondolni azon eshetõségre, hogy valaha
23  II,  51 |        boldog isten, ki merne arra gondolni valaha, hogy sir az én házamban
24  II,  60 |       egy-két napig.~Arra nem mert gondolni, hogy hát két nap múlva
25  II,  77 |           volt elõttünk, amire még gondolni is elsápadva mertünk. Hogyan
26  II,  99 |           inkább orvosért? Mit fog gondolni Pál, ha fölnyitva szemét
27  II,  99 |        bárminemû megváltoztatására gondolni.~- Megeszem a fejemet, Sir,
28  II,  117|            Oh, hogy is mernék arra gondolni - rebegé reszketve -, hogy
29  II,  127|          inkább orvosért?!~Mit fog gondolni Kozenszky, ha felnyitva
30 III,  1  |         földön.~Anika el nem bírta gondolni, mi baja, sietve föllocsolta
31 III,  8  |        nagy ámulatában egyébre még gondolni sem tudott, mint azon rettenetes
32 III,  15 |         nektek ilyen ostobaságokra gondolni.~Pedig az nem volt éppen
33 III,  87 |       ember volt nekem az is. Arra gondolni se mertem, hogy én egy alispán
34 III,  115|         hatalmas ember. Arra ugyan gondolni sem lehetett, hogy ezeket
35 III,  130|        tartóztattak, el nem bírták gondolni mi lelt egyszerre? Ijesztõen
36 III,  148|    szomjúságuk is.~No, erre bizony gondolni kellett volna.~Lõn hát,
37 III,  148|          hogy is mernék én ilyenre gondolni!~- Vajon miért nem? A szerénység
38 III,  148|        szép asszony vállán egyébre gondolni, mint a szép asszony piros
39 III,  148|           kerületben el nem bírták gondolni, hova lett. Kalandosabbnál
40  IV,  1  |           mindennek, vége… Mit fog gondolni rólam az az asszony? Ej,
41  IV,  44 |           Pedig okvetlenül ki kell gondolni. Mert mindent inkább, csak
42  IV,  69 |     szerették egymást.~De ezt csak gondolni volt szabad; isten ments
43  IV,  128|         viharokra vissza nem tudok gondolni oly borzongva, mint a mi
44  IV,  152|           nem voltam képes egyébre gondolni, csak az én esetemre; nehány