Rész, Fejezet

 1   1,  2  |      kiáltaná a síró gyermekek elé: »Csöndesen, Szálilében, Mojsilében!…
 2   1,  2  |            Puha kenyér, vöröshagyma… csöndesen!«~A vén zsidó odébb ballag
 3   1,  2  |           hüm… eljött, picikém? Csak csöndesen. Nem kell zajt ütni semmibõl:
 4   1,  10 |            szálldogálnak a levegőben csöndesen.~Mert hát úgy kezdődött
 5   1,  13 |            is érdekesek. Egy darabig csöndesen éldegéltünk így együtt anélkül,
 6   1,  13 |             Egy miatyánkot mormogott csöndesen, miközben meglátta Kutorait,
 7   1,  20 |             vállára borult szelíden, csöndesen és zokogni kezdett.~- Részeg
 8   1,  20 |        észrevenni.~- Hogyan? - szólt csöndesen, fojtott hangon, szinte
 9   1,  23 |             gondolok, akik ott ültek csöndesen, illedelmesen, pipacsvirágos
10   1,  23 |      hazahajítja a buzogányát… hanem csöndesen, szinte lopva, megszállja
11   1,  23 |              kezel.~- Jöjjön - szólt csöndesen, álmatagon, a szemeit lesütve. -
12   1,  28 |              lord.~- No fiúk - mondá csöndesen -, igyuk meg a szentjános
13   1,  28 |          gyereket a kendõvel együtt, csöndesen, óvatosan, úgy, hogy alva
14   1,  29 |          vagyok - folytatá az elõbbi csöndesen, nyugodtan. - A háborús
15   1,  29 |          féltem - szólt szemérmesen, csöndesen egy körte héját harapdálva.~
16   1,  31 |              Kupolyi csak mosolygott csöndesen, ahogy a betegek szoktak
17   1,  31 |           Vince megértett mindent és csöndesen morogta:~- Jó, jó, hát nem
18   1,  31 |            Nem aludt, csak pihent és csöndesen nyöszörgött.~- Mi bajod,
19   1,  31 |              Verona, Verona - nyögte csöndesen, bágyadtan.~A nagyasszony
20   1,  32 |         Alhatsz, öreg, nyugton, szép csöndesen.)~Még szinte kegyeletes
21   1,  32 |              a szép rózsát - rebegte csöndesen, a szemeit lesütve.~A bárónak
22   1,  32 |             piros napernyõ úszik ott csöndesen, mint egy elhajított, gazdátlan
23   1,  34 |         tehát már otthon töltötte és csöndesen aludt néhány órát. Pribil
24   1,  34 |            jöttem? - kérdé Apró uram csöndesen, vontatottan.~- Majd megtudom,
25   1,  35 |       asszony a világon - jegyzé meg csöndesen. - Még nincs is férjnél
26  II,  9  |      viseltek lányukra, hogy szépen, csöndesen meghalt a nagy gondviselésben.
27  II,  71 | lassan-lassan ágyam felé lépdelt, én csöndesen utána lopóztam lábujjhegyen,
28  II,  80 |       akaszthassunk a nyakadba, szép csöndesen megeszel minket is.~Mert
29  II,  122|                A SZÜRKE ASSZONY~1881~Csöndesen ültem tegnap szobámban,
30  II,  125|                KALIFORNIAI RAJZ~1881~Csöndesen meghúzódva ültem a vagonban,
31  II,  126|           nyugalma fénylett, s ajkai csöndesen reszkettek.~- Én uram, én
32  II,  127|        gondolatok ébresztõje.~László csöndesen fölkelt helyérõl és hirtelen
33 III,  2  |            szép rendben, szó nélkül, csöndesen kisompolyogtunk a szobából.~ ~
34 III,  4  |            szép rendben, szó nélkül, csöndesen kisompolyogtunk a szobából.~
35 III,  56 |            húzta ki csak. Akkor szép csöndesen elaludt egy éjjel.~Lucskos
36 III,  100|          osztják már a vendéglõsök!«~Csöndesen lapultam meg az asztal végén,
37  IV,  1  |               erõltetve.~A gyermekek csöndesen, szomorúan ültek az asztalnál.
38  IV,  1  |              ült mellettem szelíden, csöndesen, mintha semmi sem történt
39  IV,  4  |           asszonyá«-nak a története.~Csöndesen alszik a kállói várromok
40  IV,  37 |           szünet állott be. A doktor csöndesen húzta meg magát a bundában,
41  IV,  55 |            meghalt, és kivitték szép csöndesen a Kerepesi temetõbe.~A családi
42  IV,  85 |           Hatvani vívódása - pilláit csöndesen becsukta s lelke elhagyta
43  IV,  91 |          Toporczyt a méhesében, ahol csöndesen szunyókál ebéd után a méhdörgés
44  IV,  142|  engedelmesen leszegte nyakát s szép csöndesen megindult a falu felé.~Így