Rész, Fejezet
1 1, 1 | futottál; utolérlek én még a pokol fenekén is.~Gyurka bácsi
2 1, 2 | töbi prokurator mehetünk pokol ambitusába.~Mikor már Sramko
3 1, 2 | Sramko ügyvéd indult: a pokol ambitusába.~Bezzeg, ha oda
4 1, 2 | tisztasága, fekete szemeiben a pokol tüze ragyogott. Üdvözülni
5 1, 5 | Orgyilkosok közé jutottam. Ég, pokol, emberek összeesküdtek ellenem.~
6 1, 9 | stílusát utánozzuk.)~Egy egész pokol volt az az idõ, míg a grófot
7 1, 12 | szította ezt a nagy vágyát. Pokol volt akkor az iskola a nem
8 1, 12 | az iskola a nem nemesnek. Pokol volt megtanulni, hogy az
9 1, 13 | ott már semmi, csak még a pokol.~Eközben megkerülték a fenyõerdõt
10 1, 15 | lehetne ezen.~- Ördög és pokol, mit csináljunk? Hogyan
11 1, 18 | vennem. Ha belehalok is, ha a pokol kapuján kell is bebújnom.
12 1, 18 | szamár és helyeslem, ha a pokol kapuján való keresztülmenetel
13 1, 18 | amelynek a gyomrában egy pokol van aranyból. A »Fecske«
14 1, 18 | Süllyedt volna el az a kölyök a pokol fenekére!~Vajon kijön-e
15 1, 23 | össze nem verekedtünk e pokol fajzatjával.~Azzal besiettünk
16 1, 26 | szörcsögése együtt: mintha a pokol konyháján rotyogna az ördögök
17 1, 29 | leányát.~- Oh, te istentelen pokol lánya, hogy nem félsz az
18 II, 3 | paradicsom volt tegnap, az pokol ma; ami még tegnap boldogság
19 II, 7 | pihenhet. Most már mehet a pokol fenekébe Pantinba, ha agyonütött
20 II, 11 | erre a látványra, mint a pokol.~És forrtak benne pokoli
21 II, 15 | mélyebben legyen neki a pokol? Vagy tán elolvadott, mint
22 II, 21 | kaput estétõl hajnalig, te pokol palántája!...~A mindenesnének,
23 II, 34 | fejezett ki, aminõt csak a pokol torkából lehet hallani,
24 II, 36 | keresményét.~- Ördög és pokol - mondá az öreg Lemonin
25 II, 38 | ki más mint Gernyei. A pokol segíti a maga embereit.
26 II, 71 | volt többé, hanem egy kis pokol, melyben égõ lelkek jajgattak
27 II, 95 | lehetett megosztani. Ördög, pokol adta hozzá a kiosztási kulcsot:
28 II, 120| kiszolgált huszáré, aki a pokol minden ördögeitõl sem ijed
29 II, 126| volna, s hatalmas, mint a pokol fajzata. Olvastam én, uram,
30 II, 136| szõlõfürt.~Hogy égette, mint a pokol!... de nem baj az, csak
31 III, 1 | támadt, mint a mélységes pokol; jaj, mindjárt elszédül.~-
32 III, 49 | esett a körmeivel. Valóságos pokol fajzatja! Büntetésbõl becsuktam
33 III, 95 | pedig kõbõl vagyok, ördög és pokol!~Eladtam a dézsmaváltsági
34 IV, 1 | de úgy égetett, mint a pokol.~- Csak nem haragszik? -
35 IV, 33 | csak nem meri keresni a pokol pozdorjája!~A lakodalmas
36 IV, 85 | ördögtõl kért segítséget.~- Oh pokol, pokol, segíts meg szerelmemben.~
37 IV, 85 | segítséget.~- Oh pokol, pokol, segíts meg szerelmemben.~
38 IV, 124| helyiségeket. Valóságos pokol!~Ej, de minek vagyok én
39 IV, 126| tartva, a tarlókon át.~- Pokol pozdorjája! - káromkodott
40 IV, 129| az arcomba ütõdött (hess, pokol fajzatja!), a fekete kecskebak
41 IV, 132| belõle az ördögöknek, hogy pokol abban járni. Az utcák csak
42 IV, 142| Plutó mellett, de az egész pokol. A rékási bíró leköszönése
43 IV, 142| elmenni Rékásra, s kiállani a pokol minden kínját, félelmét,
|