Rész, Fejezet
1 1, 11 | leánnyal.~- Hivatalosan? - nevettek emezek. - Jó köpönyeg az
2 1, 13 | nyomodban a fekete éjszaka.~Nevettek mind a hatan. Ha hat leány
3 1, 16 | brindzát ne hozzanak belekötve?~Nevettek a takács ötletének, de mégis
4 1, 16 | megrészegedve a nap sugaraitól, csak nevettek, pajkosan nevettek…~Ej,
5 1, 16 | csak nevettek, pajkosan nevettek…~Ej, bizonyosan nem a királyt
6 1, 18 | egérke-szemek pedig csak egyre nevettek rá szelíden, jóságosan.~-
7 1, 19 | Waldeck hogy megjárta! Részint nevettek rajta, részint sajnálták.
8 1, 23 | fejüket rázták és egymásra nevettek.~- Nem volt biz itt, nemzetes
9 1, 24 | még a kisasszonyok is.~Nevettek, kiabáltak, lezúgták.~-
10 1, 24 | fontját?~Ezen aztán nagyot nevettek, maga Kramly is nevetett,
11 1, 24 | megtudod…«~Vigyorogtak, nevettek, de azért abbahagyták az
12 1, 24 | kötendõ a lámpa.~A körülállók nevettek, de Königgrätz apó türtõztette
13 1, 25 | A tekintetes KK és RR-ek nevettek, s azontúl a Rákó-família
14 1, 25 | topolyok, mind olyan gúnyosan nevettek és bólingattak rá, mintha
15 1, 25 | amott a domb tetején… Hogy nevettek azok a romok!~- Eh - dörmögte
16 1, 26 | történt. A megyei urak jót nevettek a markukba, hogy agyonütötték
17 1, 31 | búzavirágok s a piros pipacsok úgy nevettek, de úgy nevettek - hogy
18 1, 31 | pipacsok úgy nevettek, de úgy nevettek - hogy a nagy szomorúságukból
19 1, 32 | eltéríteni.~Hát persze, hogy nevettek rajta és folytatták.~És
20 1, 33 | nyelvbotláson aztán nagyot nevettek, a nevetés elfújta Fili
21 1, 34 | A csillagok szikráztak, nevettek az ég palástján és nézték
22 1, 34 | nem vetemedik! Némelyek nevettek a jeleneten, ami bosszantani
23 II, 2 | bajtársak természetesen nevettek, Gaillard atyus pedig fütyörészgetni
24 II, 16 | volna, mindnyájan egyet nevettek a jó ötletnek. Persze, hogy
25 II, 36 | az egyetemen.~Ezen aztán nevettek mind a hárman, különösen
26 II, 58 | mosolygott a mennybolt, nevettek a virágok, mikor a Rékiék
27 III, 2 | nyájasan mosolygott. A füvek nevettek rá az úton, sõt még a meggyûlt
28 III, 2 | suttogták egymás közt és még nevettek is hozzá.~Pedig mégis szegény
29 III, 2 | Gélyi János!~A többiek is nevettek. No ‘iszen, az kellene még,
30 III, 5 | nyájasan mosolygott. A füvek nevettek rá az úton, sõt még a meggyûlt
31 III, 7 | volt az, hogy egész este nevettek, egész este mondogatták: »
32 III, 24 | mogorva arcképein a napsugarak nevettek pajkosan, csak a leány zokogott
33 III, 51 | udvari dámák pedig azon nevettek, hogy miért ugrándozik komoly
34 III, 59 | fátumát, miután jóízûen nevettek rajta elõbb, elhatározták
35 III, 139| akkor azon nagyon sokat nevettek a habzó pezsgõs poharak
36 IV, 27 | elértük.~*~Másnap sokat nevettek az én esetem fölött a »Marcsa
37 IV, 45 | hegy agyagja. (Ugyan korán nevettek kegyelmetek Dákos Mihály
38 IV, 48 | amelyben a szekerce volt.~Sokat nevettek ezen együtt, a pamlagon
39 IV, 70 | Megbolondult keed! - nevettek a tanácsbeliek.~De Damók
40 IV, 102| való jármos jószágot? - nevettek a székelyek.~- Majd mindjárt
41 IV, 127| vezettek le s elõre is jót nevettek, hogy milyen kedélyes tréfa
42 IV, 129| színben úszva csillogtak, nevettek, mikor beértem. A természetben
43 IV, 149| fehér fogai incselkedõn nevettek a kikosarazott kérõkre,
|